"2,5 tonnás termés alatt nem éri meg termelni ezt a költséges növényt, így két éve már nem is foglalkozunk vele" - hangzik el Jász-Nagykun -Szolnok megyében, Kunmadaras térségében, ahol rosszak a repcének a termőhelyi viszonyok. Az elmúlt évek különösen nehéz próbatétel elé állították a kultúrát: aszályos, nagy rovarnyomással jellemezhető évek vannak mögöttünk, miközben a hagyományos csávázószereket kivonták a piacról. Az új, monopol helyzetben lévő készítmény, a Lumiposa nem minden országrészben vált be, ennek oka lehet az eltérő rovarnyomás (például a másodvetésben a keresztesnövények dominálnak) vagy az eltérő rovarösszetétel is. A új csávázóanyag erőssége a kis káposztalégy irtása, ezért ahol ez a fő kártevő, ott elégedettebbek vele a gazdák.

"Az új késztíménnyel, a Lumiposával még csak egyéves tapasztalatunk van, azt is csak részben alkalmaztuk a magon. Vegyesek a tapasztalatok, mert nagyon nagy volt a kártevőnyomás. Én azt látom, nemigen lehetett a csávázással a permetezést megspórolni" - mondja Sopronkövesd térségében a megkérdezett termelő. A gazdaság 2500-3000 hektár termelését integrálja. Mostanáig a tervezett terület 20 százalékán végeztek a repcevetéssel. A múlt hétvégén érkezett 20-70 mm csapadék hatására az elvetett területeken már szikleves az állomány. Kártevők egyelőre nincsenek a táblákban.

Három-négy permetezésre is szükség van ellenük az ősz folyamán.  A hétvégéig sokat akarunk haladni a vetéssel, mert a jövő hétre ismét esőt mondanak."

Ez esőt már Borsodban is nagyon várják, de azok számára, akik augusztus 20-ra időzítették a vetést, már talán későn is érkezik a csapadék. "Tavaly 150 hektárnyi repcéből 50 hektár maradt a nagy őszi aszályban, és a kártevőkkel is sokat küzdöttünk. Idén nagyjából 10 napja ismét elvetettünk 140 hektárt, abban bízva, hogy augusztus 20. után hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az időjárás. A vetés jelentős része ki is kelt, viszont azóta 30 fokos melegben sülnek a táblák. Úgy tűnik, vagy le kell mondanunk erről a  kultúráról, vagy későbbre kell csúsztatnunk a vetést" - morfondírozik a kenézlői gazdaság vezetője. Ehhez természetesen a választott hibridet is módosítani kell. Olyan repcékre van szükség, amelyek gyors kezdeti fejlődési eréllyel rendelkeznek, és gondos kiszolgálás mellett erős győkérzetet fejlesztenek novemberre.

A kudarcok ellenére a vetési kedvet idén szinten tartotta, hogy júlisuban - merőben szokatlan módon - nem csökkenni, hanem emelkedni kezdett a mag átvételi ára. Ennek oka a németországi gyatra termés volt. Azóta ismét a normális ársávba került a mag, bár ez már szinte senkit nem érdekel. Iyenkor jellemzően már senkinek nincs repcéje, a napraforgóra és a kukoricára várnak a raktárak. Pedig ha valaki képes lenne januárig tárolni ezt az apró olajosmagot, akkor jól járna, amint ezt az alábbi ábra is bizonyítja.

Bács-Kiskunban, Hercegszántó térségében mindenesetre bíznak a kultúrában, és 500 hektár repcét terveznek vetni, amiből 130 hektár már a földben is van. Még nem kelnek a növények. A magok egytől egyig lumiposás csávázásban részesültek. "Tavaly nagyon meg voltam elégedve a csávázószerrel, egyetlen permetezésre sem volt szükség" - mondja a megkérdezett termelő. "Pontosabban

Fejér megyében nem kapkodták el a vetést, mivel az esők érkezése a jelek szerint évről évre későbbre tolódik, és nem is nagy feladat a tervezett 80 hektár elvetése."A talajok már 90 százalékos készültségben vannak. Már csak a műtrágyaszórást kell elvégezni, ennek a bedolgozása a vetéssel egy menetben fog megtörténni. Nem vagyunk egy nagy cég, ezer hektárt művelünk, és a repcének sincs itt nagy hagyománya. Egyelőre jól állunk, és bizakodó vagyok. Tavaly a nagy kártevőnyomás ellenére nálunk bevált a Lumiposa, egyetlen őszi permetrezésre sem volt szükség az állományban" - értesülünk a kápolnásnyéki gazdaságban.