Egyre népszerűbbek a magyar termelők körében a fehérjenövények és az alternatív fehérjeforrások. Noha a szója esetében tapasztalhattunk némi visszaesést, a lucerna vetésterülete évről évre nő. Mellettük a takaránybükkönyök és a herefélék mellett hirtelen megugrott a szegletes lednek termesztése is. Ezek után a növények után ugyanis jelentős támogatás jár. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. Az idei egységes kérelmek alapján a a szemes növények esetében 67 ezer forintot, a szálas növények esetében pedig körülbelül 24 ezer forintot kaphattak a gazdálkodók hektáronként. Az Agrárminisztérium azt is elárulta, hogy a támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete 53%-kal nőtt. A szójabab esetében ez például a korábbi 30-40 ezer hektár helyett 70-80 ezer hektárt jelentett az első években, idén pedig körülbelül 60 ezer hektáron vetettek szóját a gazdálkodók.

Az alternatív fehérjenövények a 2015-ben bevezetett új európai uniós előírásban, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatban, vagyis a zöldítésben is kiemelkedő szerepet kaptak, így például a lucerna nitrogénmegkötő képessége miatt fontos az új gyakorlatban. Az agrártárcától származó adatok szerint 2012 és 2016 között közel 150 ezer hektáron termeltek lucernát a gazdák, 2017-ben ennek a területnek a nagysága majdnem 200 ezer volt már, 2018-ban pedig meg is haladta azt. A takarmánybükkönyök és a herefélék területnagysága stabilan évi 600 hektár körül alakul, a szegletes lednek pedig a 2018 évi 11 hektár területről 2019-ben közel száz hektárra jelentettek be támogatási igényt a gazdák. Bár a legtöbb gazda még csak saját felhasználásra termeszti ezeket a növényeket, ha a jövőben a takarmányipar is érdeklődni kezd irántuk, tovább bővülhet a vetésterületük.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése szerint a szójababból 2,996 tonna hektáronkénti hozammal számolva összesen 177 ezer tonna körüli termés várható idén, ami a 2014 előtti 70-90 ezer tonnás termelés duplája. A Nemzeti fehérjeprogram célja, hogy minél több génmódosított importszóját váltsunk ki egészséges és biztonságos hazai fehérjenövénnyel. Egyelőre a hazai szója egy része még mag formájában kikerül az országból, de a cél az, hogy a lehető legmagasabb hozzáadott értékű, feldolgozott kerüljön kivitelre, olaj, dara vagy húskészítmények formájában.

(Forrás: nak.hu / Magyar Nemzet)