Sok ezermilliárd forint a tét: így juthatnak támogatásokhoz a magyar gazdák 2023-tól

agrarszektor.hu
Több ezermilliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás felhasználását határozza meg az a stratégiai terv, amelyet az Agrárminisztérium a tavalyi év végén nyújtott be az Európai Bizottságnak. A terv idei jóváhagyására szükség van ahhoz, hogy Magyarország az agrárgazdaság szereplőinek 2023-tól is kifizethesse a nekik járó támogatásokat az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között. A várható új feltételrendszer egyik legmarkánsabb változása az lesz, hogy a gazdálkodóknak a fenntarthatóság érdekében az eddigieknél jóval több "zöld követelménynek" kell eleget tenniük ahhoz, hogy támogatásokhoz jussanak. De melyek lesznek azok a legfontosabb feltételek, amelyeket az ágazat résztvevőinek az új KAP-ban teljesíteniük kell?

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A Magyar Államkincstár március végéig 220 milliárd forint összegű támogatás kifizetését tervezi - mondta Ignácz Balázs, a Magyar Államkincstár (MÁK) igazgatója az AGROmashEXPO-n, a Portfolio Csoport által szervezett agrárgazdasági fórumon. A szakember elmondta, hogy a kifizetett mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2017-től 2021-ig csaknem 50%-kal nőttek, 563 milliárd forintról 812 millárd forintra, mindezt úgy, hogy az ügyfélkör lényegében alig változott, 191-193 ezer között mozog. A MÁK igazgatója emellett kiemelte, hogy a 2021-es évben teljesített kifizetések legnagyobb részét a közvetlen támogatások és a Vidékfejlesztési Program tették ki (451 és 251 milliárd forint), ezt követték a nemzeti támogatások 90, és a belpiaci intézkedések 20 milliárd forinttal. A szakember ismertette a 2020-as és 2021-es évi egységes kérelmek kifizetésének statisztikáit is, külön kiemelve, hogy a tavalyi évben a Kincstár pilot jelleggel elkezdte használni az Európai Űrügynökség (ESA) által finanszírozott Sentinel műholdcsalád felvételeinek felhasználását. Ami a 2022-es évi terveket illeti, Ignácz Balázs kifejtette, hogy a Kincstár által március végéig kifizetni tervezett 220 milliárd forint összegű támogatásból a belpiaci intézkedések 5 milliárd forintot fognak kitenni, a nemzeti támogatások 22 milliárdot, a Vidékfejlesztési Program beruházási intézkedései 25, az EMGA és kiegészítő nemzeti támogatások 123, a VP terület- és állatlétszám alapú támogatásai pedig 45 milliárd forintot fognak kitenni. A szakember emellett röviden bemutatta a tavaly elindított mobilGAZDA alkalmazást, amely egyebek mellett ügyfélszolgálati és tájékoztatási funkciókkal rendelkezik, lehetővé teszi a parcellaadatok megtekintését és geo-referált fényképek készítését, valamint egyes elektronikus bizonylatok beküldését, de földterületmérésre is használható. Az alkalmazással kapcsolatos további információk itt találhatóak:

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET


Magyarország stratégiai tervével kapcsolatban Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője kifejtette, a 2023-2027-es időszak sok szempontból más lesz, mint az eddigiek. Most kell a közvetlen támogatások és a piaci beavatkozások jelentős részét is belefoglalni egy olyan programba, ami eddig a vidékfejlesztés része volt. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar kormány először lépte meg azt, hogy a társadalmi finanszírozási keretet hozzátette az uniós kerethez, ezzel gyakorlatilag megnégyszerezve azt. És hogy mekkora forrásra terjed ki a stratégiai terv 2023-2027 között? Madarász István elárulta, hogy a következő öt évre 5500-6000 milliárd forint közötti összeg áll rendelkezésre.

Az Agrárkamara a terv elkészültének pillanatáig annak aktív résztvevője volt. Az elmúlt 2,5 évet a partnerség és a közös gondolkodás jellemezte. Nincs egy olyan eleme sem a stratégiai tervnek, ami nem lett megvitatva az Agrárkamarával és a szakmai szervezetekkel

- mondta Madarász István a stratégiai terv kapcsán.

Mi fog változni az eddigiekhez képest?

Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta, hogy részben egyszerűbbé válik az helyzet, de másfelől sokkal bonyolultabb is lesz minden. A stratégiai terv benyújtása megtörtént, de még nem bírálták el.

Meglátjuk majd, hogy az Európai Bizottság milyen módon viszonyul majd a magyar stratégiai tervhez, ami egyszerűbbé és könnyebbé teszi az agrárium fejlődését, ha elfogadják ebben a formájában. A jövőben sok egyeztetésre lesz szükség. Az biztos, hogy egyetlen uniós centről se fogunk lemondani

- jelentette ki Jakab István.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, hogy közigazgatásnak nehezebb lesz a következő időszak. Több adminisztrációt, több háttértevékenységet kell majd elvégezni. Ignácz Balázs ehhez hozzátette, hogy a Kincstár célja az, hogy egy olyan rendszert tudjanak kialakítani a 2023-2027-es időszakra, amiben az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudnak hozzájutni az igényelt forrásokhoz. Az lenne a legjobb, ha minél előbb elfogadnák a magyar stratégiai tervet, és minél hamarabb megjelennének ennek alapján a vonatkozó jogszabályok. Ezzel egyetértett Jakab István is, aki kiemelte, hogy a stratégiai terv elfogadását követően a különböző hivatalokban és műhelyekben több lesz a munka. De a szakmai szervek felkészültek, 24 óra alatt minden gazdát képesek elérni, minden gazdaság számára képesek lesznek tervet készíteni.

Hogyan befolyásolhatják az egyre erőteljesebb zöldítési követelmények a támogatások megszerzését?

Jakab István szerint ez attól fog függni, hogy a szakemberek mennyire lesznek felkészülve. Zöldítés mint olyan, meg fog szűnni, a helyébe pedig az eco-scheme fog lépni. Lesz egy alaptámogatás, és ezen felül egyéni vállalásokat lehet majd tenni. Többlettámogatást rengeteg jogcímen lehet majd igényelni: méhlegelőre, tájelemekre, szervestrágya használatára. De erre csak a program megismerése után lehet majd biztosat mondani. Papp Gergely egyetértett azzal, hogy előbb mindenkinek meg kell ismernie a programot, gazdáknak pedig meg kell értenie, miről szólnak az egyes elemek. A következő fél évben rengeteg tájékoztatásra lesz szükség, mert a jövőben mindenkinek saját magának kell majd döntenie arról, hogy, mit vállal. A szakember emellett utalt arra is, hogy a következő években nagy szerephez jutnak majd a célzott támogatások is, példaként említve, hogy az Európai Bizottság előírta, hogy a támogatások 20%-át célzottan a kisebb gazdálkodóknak kell megkapnia.

Milyen komponensek lépnek majd életbe 2023-ban a területalapú támogatásokban?

Madarász István elmondta, hogy a kifizetések nagyságrendje meg fog maradni a következő években is, mert tartható. Néhány alapkomponens változatlan, vagy közel változatlan formában fog továbbmenni. Az alaptámogatás lényégében ugyanaz marad, csak a neve fog megváltozni. Közel változatlan marad a termeléshez kötött támogatás köre is, illetve a fiatal gazdálkodók többlettámogatása szintén nem fog megváltozni. Új komponens lesz az újraelosztási komponens. Ennek értelmében közvetlen támogatások legalább 10%-át újra kell osztani, a kisebb gazdaságok támogatására kell fordítani. Madarász István elmondta, hogy benyújtott stratégiai terv alapján a 10 hektár alatti gazdaságok masszív többlettámogatást fognak kapni. A közepes méretű támogatások (300 hektárig) szintén megkapnák ennek a felét. Ebben azok vehetnek részt, akiknek a művelési területe nem haladja meg az 1200 hektárt. Kistermelők támogatása helyett lesz az újra elosztó támogatás. A másik új komponens az eco-scheme, magyarul agroökológiai alapprogram (AÖP) lesz. Ez első ránézésre inkább AKG, mind zöldítés. Viszont, azzal ellentétben nem lesz kötelező. Aki nem akar zöld vállalást tenni, annak nem kell, de akkor csak az alaptámogatásra tarthat igényt. Ezzel kapcsolatban Ignácz Balázs kifejtette, hogy kifizetői oldalról már megvan az a tapasztalat, ami alapján sejtik, hogy milyen címekkel tudnak majd az ügyfeleknek segíteni a támogatások elnyerésében. A MÁK igazgatója hozzátette, hogy radikális szemléletváltás nem várható, bejáratott módszerek alkalmazása és átvitele a cél.

Mire lehet számítani a támogatási összegekkel kapcsolatban?

Jakab István kifejtette, ez mindenki esetében annak függvényében fog változni, hogy ki milyen mértékben hajlandó vállalásokat tenni. A szakember szerint a következő időszakban a informatikusoknak bőven lesz munkájuk, új rendszerekre lesz szükség. De le kell menni a gazdák szintjére, és egyénileg is segíteni kell majd nekik.

El fog majd jönni az az időszak is, amikor csökkenteni kell majd - műtrágyát, növényvédő szereket, antibiotikumokat - de erre fel lehet, és fel is kell készülni

- mutatott rá Jakab István.

Mit tudunk most a stratégiai tervről?

Madarász István elmondta, hogy a stratégiai terv összes lényeges szakmai paramétere elérhető lesz az ágazat szereplői számára, és minden egyes jogcímnél ki lesz fejtve, hogy milyen forráskerettel lehet számolni, és milyen fajlagos támogatásokra lehet számítani. Az AÖP azért volt kihívás minden tagállamnak, mert voltak olyan, a WTO oldaláról hozott szabályok: úgy kellett célzott, agrotechnikai gyakorlatokat kérni a gazdáktól, hogy közben nem lehetett egyetlen gazdálkodási formát se előnybe hozni. Erre a megoldás az volt, minden egyes művelési módra választható gyakorlatokat kell kínálni

Az állandó gyep esetében például szűk mozgástérrel rendelkeztünk. Vagyis itt úgy határoztuk meg a kritériumokat, hogy ha a gazdálkodó megtartja előző évi állandó gyep térmértéket, akkor azzal már eleget is tett a vállalásnak. De például a szántóknál több mint 12 vállalás lesz, köztük talajvédelmi és talajbiológiai jellegű opciók is

- ismertette Madarász István.

Mikorra érhetnek véget a stratégiai terv tárgyalási folyamatai?

Madarász István emlékeztetett rá, hogy a benyújtástól számítva az Európai Bizottságnak 6 hónapja van a terv elfogadására. Nem számít bele a határidőbe, ha a Bizottság kérdést tesz fel, és a tagállam válaszol rá. A benyújtástól számított 90. napon Bizottságnak el kell küldenie az észrevételeit, így tavasszal várható az első "pengeváltás". A szakember azt is elárulta, hogy ahol lehet, ott megpróbálnak előre dolgozni, és már most keresik ők is azokat a pontokat, amelyekbe a Bizottság beleköthet. Az Agrárminisztérium azt szeretné, ha az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberre szeretné jóváhagyná a tervet. Jakab István ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy az lenne a legjobb, ha legkésőbb az év közepéig tudnák, mire számíthatnak, mert akkor tudnának ezzel számolni a vetési terveknél is, de ez nem fog összejönni. A MAGOSZ elnöke szerint nem lesz könnyű dolguk, mert menet közben kell majd alkalmazkodniuk. Papp Gergely ugyanakkor utalt rá, hogy van egy olyan ígéret, hogy az Európai Bizottság által nem kifogásolt részekről kapnak majd értesítést, és azoknál a pontoknál azonnal elindulhatnak a munkák.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?