Megtudtuk: nagy fordulat jöhet nyáron a KAP magyar stratégiai tervét illetően

agrarszektor.hu
Magyarország benyújtotta az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot. A terv készítése széles körű társadalmi egyeztetés mentén történt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aktív részvételével. A magyar kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A KAP magyar stratégiai tervének nyáron várható az uniós jóváhagyása.

Hazánk 2021. december 30-án nyújtotta be a 2023-2027-es időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervet az Európai Bizottság számára. A stratégiai tervezési munka 2019 nyarán kezdődött, amelyben a NAK is aktív szerepet vállalt - derült ki a kamara közleményéből. A NAK delegált együttműködő szervezetként vett részt a tervezési munkacsoportok tevékenységében, mindemellett két társadalmasítási kör lebonyolítójaként bevonta az ágazat szereplőit, a kamarai tagokat is a folyamatba. A tervezés során a kamara - a Agrárminisztériummal összhangban - olyan fórumokat hozott létre, ahol a NAK tagjai számára lehetőség nyílt a véleményük kinyilvánítására és tapasztalataik megosztására, tekintettel arra, hogy ők lesznek a támogatások felhasználói.

Az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új stratégiai terv együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat. A tervezéskor jelentős pozitívummal bírt a kormány 2021. januári határozata, miszerint 2021-től kezdődően 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források esetében. Ennek és a pillérek közötti átcsoportosításnak köszönhetően 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól, az átmeneti időszakban elérhető kb. 1500 milliárd forinton túl.

A tervezési folyamat során a NAK és az együttműködő szakmai szervezetek mindent megtettek azért, hogy a hazai agrár-élelmiszeripar jövőjét nagyban meghatározó intézkedések maximálisan a szektor képviselőinek igénye szerint alakuljanak, amiben a szaktárca is partner volt. A már jól ismert jogcímek mellett számos új beavatkozás is szerepel a Stratégiai Tervben, amely egyedülálló lehetőséget jelent a hazai agrár-élelmiszeripar szereplői számára, hogy megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket. Ebben a NAK is hathatós segítséget kíván nyújtani, hiszen a 2023-tól induló támogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket tudja kihasználni leginkább. A kamara falugazdászai felkészülten állnak majd minden gazdálkodó rendelkezésére, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor. A kamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy tagjai minél több információt kapjanak a stratégiai terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban végzi el a KAP Stratégiai Terv értékelését, valamint ezzel párhuzamosan kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagállammal annak tartalmára vonatkozóan. A Stratégiai Terv tehát csak akkor tekinthető majd véglegesnek, amikor a Bizottság hivatalosan is jóváhagyja azt. Erre várhatóan a nyár folyamán fog majd sor kerülni.

Háttérinformációk a KAP magyar stratégiai tervét illetően
Maximális forrás a termeléshez kötött támogatásokra, jelentős segítség a fiatal gazdáknak
Az új KAP-szabályok több beavatkozás esetében is kötelező ráfordítási arányok alkalmazását írták elő, ami a tervezés során leszűkítette a tagállamok mozgásterét. Magyarország a közvetlen támogatások 1,4%-át fordítja a fiatal gazdák jövedelemtámogatására, a termeléshez kötött támogatásokra pedig a maximálisan megengedhető 13+2%-ot csoportosított. A generációs megújulás előmozdítása kiemelt célkitűzésként szerepel a KAP Stratégiai Tervben, ezért a fiatal mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg két és félszeresére emelkedik, valamint a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul.

Új zöld beavatkozás az I. pillérben

Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben, a mezőgazdasági üzem teljes területére. A gazdálkodók AÖP-hez csatlakozása önkéntes, az előírások pedig hasznosítási módonként lettek meghatározva. Az új zöld beavatkozásra a közvetlen támogatások 15%-a kerül ráfordításra.

Kisgazdaságok és családi gazdaságok megerősítése

Szintén új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10%-ának újraelosztását jelenti. Magyarország a következő időszakban nem fogja alkalmazni sem a teljes (capping), sem a részleges elvonást (degresszió), mivel a kisgazdaságok és a családi gazdaságok megerősítését az újraelosztó (redisztributív) támogatás bevezetésével kívánja elérni, amely a legfeljebb 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára nyújtható. A kifizetés ezen belül maximum 300 hektárig történik két sávban, így az alaptámogatáson felül 10 hektáros birtokméretig hektáronként további 20 ezer, míg 11 és 300 hektár között hektáronként további 10 ezer forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók.

Továbbra is lesz egységes területalapú támogatás

A jelenlegi SAPS és zöldítési jogcímeket az úgynevezett alap jövedelemtámogatás váltja fel. A támogatás lehívásához egy olyan feltételrendszer (kondicionalitás) előírásait kell teljesíteni, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Az alap jövedelemtámogatás egy hektárra jutó pontos összege egyelőre nem ismert, mivel maradványelven számítódik, de a többi közvetlen támogatási jogcím ráfordítási arányait összegezve a boríték körülbelül 58%-a áll majd rendelkezésre erre a jogcímre.

Jelentős beruházások a vidékfejlesztésben

2027-ig rendkívüli mértékű fejlesztési forrás fordítható a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére. A megemelt társfinanszírozás új távlatokat nyitott a vidékfejlesztési források tervezése során, amelynek mintegy 51%-a gazdaságfejlesztési célokra kerül. Ezen belül is kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése. Emellett jelentős részben továbbra is elérhetők lesznek a Vidékfejlesztési Programból már jól ismert korábbi beavatkozások, de számos új intézkedés is szerepel a KAP Stratégiai Tervben.

Kiemelt szerepe lesz az AKG és ÖKO támogatásoknak, valamint az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszernek

Már az új KAP keretrendszerének kialakításakor megfigyelhető volt az a trend, amely még fenntarthatóbb irányba kívánja orientálni az európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A környezet és éghajlat védelmét szolgáló beavatkozások tehát jelentős súllyal, a II. pilléres források min. 35%-ának felhasználásával szerepelnek a Stratégiai Tervben. A zöld intézkedések közül továbbra is kiemelt jelentősége lesz az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programnak, valamint az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatásának, de természetesen lehetőség lesz többféle erdészeti, valamint egyéb környezeti beavatkozások megvalósítására is.

A vidékfejlesztési források támogatási rendszerének meghatározásakor szintén fontos szempont volt a modernizáció, ezért az agrártudás, innovációs és digitalizációs intézkedések is megfelelő szintű finanszírozásban részesülnek. A beavatkozások végrehajtásának támogatására, az érintettek bevonására, valamint a jó gyakorlatok megosztására és terjesztésére úgynevezett KAP-hálózat jön létre uniós és nemzeti szinten is, amelynek részét képezi a korábbi Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?