Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el

Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el

agrarszektor.hu
Óriási felelősség lesz a termelőkön a 2023 január 1-je után, mert csak rajtuk fog múlni, mennyi támogatást fognak kapni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. Az uniós közös agrárpolitika jövőjéről és a Magyarország által 2021. december 31-ig benyújtandó stratégiai tervről szóló kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők arról beszélgettek, hogy mennyire kell a sarkunkra állni ahhoz, hogy a gazdák érdekei érvényesüljenek, és hogyan lehet biztosítani, hogy a sok százmilliárdnyi forrás valóban eljuthasson a hazai termelőkhöz.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Alapvetően meghatározza az új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét, elfogadja-e az Európai Bizottság a Magyarország által készített úgynevezett stratégiai tervet. Az új előírások szerint ennek valamennyi uniós agrárforrásra - így az egyes pilléres közvetlen kifizetésekre és a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásokra - is ki kell terjednie. A stratégiai terv elkészítésének határideje december 31-e, úgyhogy a tagállamoknak meglehetősen kevés idejük maradt benyújtaniuk és elfogadtatniuk ezeket a dokumentumokat - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián.

Papp Gergely, Juhász Anikó, Gulyás Levente, Cseh Tibor András és Mezei Dávid (b-j) (Fotó: Portfolio)

Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára szerint a 2021-es év végére felgyorsultak a dolgok, az Európai Parlament ugyanis november utolsó napjaiban elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját, december elején pedig megjelentek az ezt meghatározó uniós rendeletek is. Ez viszont azzal járt, hogy a tagállamoknak alig 30 napja maradt a stratégiai tervek elkészítésére és elfogadtatására. A szakember úgy látja, hogy ahhoz, hogy a jövőben a gazdáknak, ha a pénzüknél akarnak maradi, részt kell venniük az agrár-környezetgazdálkodásban. Ennek kapcsán pedig fel fog értékelődni a falugazdászok, a szakértők és a szaktanácsadók szerepe. Cseh Tibor András kiemelte, hogy a változások nemcsak a területalapú támogatásokat, hanem a kiegészítő támogatásokat is érinteni fogják. A korábban nem túl értékes területek is nagyobb szerephez fogak jutni azáltal, hogy a gazdáknak összes megművelhető földterület 4%-át ki kell vonniuk a művelés alól, és valószínűleg ezekre is lehet majd támogatásokat igényelni. A szakember szerint összességében sokkal összetettebbé fog válni a támogatások lehívása, és hangsúlyosabbá fog válni a szakemberek szerepe.

Arra a kérdésre, hogy az új stratégiai tervek kapcsán hol lesznek a legkeményebb viták az Európai Bizottsággal, Cseh Tibor András kifejtette, hogy nem biztos benne, hogy bármilyen adatokkal támasztja is alá Magyarország a tervezett intézkedéseit, az meg fogja győzni a különféle európai szakbizottságokat. A MAGOSZ megbízott főtitkára szerint az érvek mellett megfelelő erőt is kell felmutatni, mert a környezetvédőket a puszta számok nem fogják meggyőzni. A szakember azon a véleményen van, hogy a magyar érdekek sikerre viteléhez keményebb fellépésre van szükség.

Egy dologtól tartok: a KAP preambulumába bekerült az, hogy a green deal kötelezettségvállalásai nem kötelezőek a tagállamokra nézve, de a stratégiai tervek értékelésénél azonban a Bizottság figyelembe fogja venni ezeket. Itt két egymásnak ellentmondó állítás van, és az, hogy melyik fog győzni, azon fog múlni, ki milyen erőt tud felmutatni

- állította Cseh Tibor András.

Cseh Tibor András

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint a következő években alapvető változások lesznek a területalapú támogatások megszerzésénél, így például a zöldítési támogatás elemei a kölcsönös megfeleltetésbe kerülnek át. A meglevő támogatási elemek ide-oda tologatása létező politika az Európai Unión belül, de ezzel nincs semmi gond, mivel ezeket a gazdák már ismerik, az intézményrendszer pedig tudja működtetni. A szakember úgy értékelte, hogy az agrár-ökológiai alapprogram egy új megközelítés, aminek van jó oldalai is. Rövid távon például az, hogy az egyéves programba bekerülnek olyan elemek is, amelyek korábban hosszabb távú elköteleződést igényeltek. A gazdáknak így fokozottabb figyelemmel kell majd áttekintenie, milyen kötelezettségeket vállalt az adott évre, de gyorsabban is fognak megszületni a döntések ezek ügyében. Hosszabb távon Gulyás Levente szerint azt a pozitívumot kell megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ezek a források egyáltalán megmaradjanak, és eljuthassanak az ágazatba, fontos, hogy meg tudjuk mutatni ezeket a kötelezettségeket az Európai Bizottságnak.

Bízunk a magyar agrárdiplomáciában, hogy azokat az eredményeket, amiket kitűztek maguk elé, azt bent tudják majd tartani a stratégiai tervben. De a mi munkánk csak akkor fog elkezdődni, amikor az Agrárminisztérium már "hátradőlhet"

- mondta Gulyás Levente a stratégiai terv végrehajtása kapcsán.

A Magyar Államkincstár főosztályvezetője a végrehajtáshoz kelleni fognak a hazai részletszabályok, de már megkezdték a felkészülést rá. Emellett megpróbáltak segíteni az Agrárminisztériumnak a stratégiai terv kidolgozása során, sőt, bizonyos, abban szereplő elemeket már be is vezettek, mert már látják, hogy szerepük lesz a jövőben.

Gulyás Levente

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint ha az Európai Bizottság valamire azt mondja, hogy egyszerűbb lesz, az mindenképp bonyolultabb lesz. De a szaktárca azért dolgozik, hogy a gazdálkodók ebből ne érezzenek semmit. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy ez az első alkalom, amikor az összes támogatásról egy tervet kell benyújtani, az I-II. pilléres és az ágazati támogatásokról, amik eddig különböző időpontokban futottak, azokat most össze kellett fésülni. Ami szabályozói oldalról nehézség volt, hogy az I. pilléres agrár-ökológiai alapprogram és a II. pilléres agrár-környezetgazdálkodási program kiegészítse egymást, ezen nagyon sokat kellett dolgozni, mondta Juhász Anikó. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt arról is, hogy december 31-ig be kell adni a stratégiai tervet az Európai Bizottságnak, de ezt utána hat hónap egyeztetés fogja követni. A szakpolitikus elárulta, hogy a zöldítések és a termeléshez kötött támogatások kapcsán már adtak be előzetes stratégiai tervet, és reményeik szerint év végéig sok, a gazdák számára fontos témáról fognak tudni még tájékoztatást adni. Emellett megpróbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy a termelést befolyásoló döntéseket legkésőbb jövő nyárig hozzák meg.

Az I. és a II. pillérekben vannak zöld intézkedések, és mivel most a gazdák háromszor annyi forrást költhetnek el, mint korábban, ezzel már lehet hozni azokat a számokat, amiket az Európai Bizottság elvár tőlünk. Ehhez viszont két dologra van szükség: el kell magyaráznunk, mit miért csinálunk, illetve tényszerű, szakértői véleményeket kell csatolnunk

- magyarázta Juhász Anikó.

A szakpolitikus szerint ha a stratégiai terv a mostani formájában valósul meg, akkor a szakértők már készen lesznek, és a határidőik fel fogják tudni világosítani a termelőket. Ahhoz, hogy a magyar álláspontot meg lehessen védeni az Európai Bizottság előtt, adatokra van szükség. Juhász Anikó szerint korábban épp az adathiány miatt vesztettek már csatákat ebben az ügyben, ezért mindenkit arra kér, hogy aki képes arra, hogy mérje a kibocsátása állapotát, az mérjen és szolgáltasson adatokat. Az Európai Bizottsággal vívott küzdelem kapcsán az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy az érvelésben most nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Úgy kell tálalni az érveiket, hogy azokat el is fogadják. Juhász Anikó szerint nehéz fél év áll előttük, de mindenki tudja a feladatát. Van egy konkrét anyag arról, kinek mit kell fejlesztenie, és mely területeken kell megindulnia még idén a fejlesztéseknek.

Juhász Anikó

Az uniós közös agrárpolitika fenntarthatósági kritériumainak teljesítése nem járhat a termelői kapacitások csökkentésével, hanem inkább a hatékonyságot kell növelni. Arra a kérdésre, hogy meg fog-e tudni felelni ennek a célrendszernek Magyarország stratégiai terve, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, hogy azért fontos a mezőgazdasági termelők egyedi, célzott felkészítése, mert az új lehetőségekkel lesznek olyan gazdálkodók, akik több forrást tudnak majd lehívni egy hektárra, mint korábban, de lesznek olyanok is, akik kevesebbet. Óriási felelősség lesz a termelőkön, mert rajtuk fog múlni, mennyi támogatást kapnak, és ha a NAK nem készíti fel őket, akkor sokan fognak csalódni, amikor megkapják az előlegeket. 2014-ben könnyebb dolguk volt, ismerte el a szakember, mivel akkor mindenkinek ugyanazokat a dolgokat kellett elmagyarázni. Most szinte minden termelőre külön feltételek fognak vonatkozni. A fenntarthatóság kapcsán Papp Gergely kifejtette, hogy nagy baj lenne, ha év elején nem született volna meg az a kormánydöntés, hogy a nemzeti társfinanszírozás 17%-ről 80%-ra emelkedjen, mert ha eddig 30 milliárdot költöttek AKG-re, most 110-120 milliárdot fognak tudni elkölteni, vagyis az eddiginél jóval nagyobb területeken lehet nyerteseket hirdetni, és ezek segítségével van rá esély, hogy Magyarország fenntarthassa a termelési színvonalát.

Az Európai Unió a mezőgazdasági igazgatósága (DG AGRI) gyenge, és ez még sok problémát fog okozni az agráriumnak. 50 évig a mezőgazdasági termelők érdekeit nézve alakították a mezőgazdasági politikát, ez változik most. Az agrárpolitika elveszítette az önállóságát az Európai Bizottságban

- jelentette ki Papp Gergely.

A szakember szerint ennek most még nem érezhető a hatása, de 2028-ban olyanokkal kell majd vitatkozni, akiknek nem az a céljuk, hogy a mezőgazdasági termelő jól éljen. Papp Gergely szerint 2021-re megváltozott a világ, már máshogy kell lobbizni, mint korábban. A brüsszeli döntéshozókat meggyőzéséhez már más eszközök kellenek, mint az előző időszakokban. A NAK szakmai főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a stratégiai terv ügyében nem rosszak Magyarország esélyei, csak ügyesen kell beszállni a lobbizásba. Ahogy Papp Gergely fogalmazott, meg lehet nyerni a csatát, de nem egyik napról a másikra.

Papp Gergely

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 16. 05:58