Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen termesztenek így növényeket

agrarszektor.hu
Tizedik alkalommal szervezett Kelet-Közép Európa szekciót a világ vezető bio vásárán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén, és évente egyszer, az esemény részeként, magas szintű szakpolitikai képviselők vitatják meg a kelet-közép-európai országok ökológiai mezőgazdaságának aktuális helyzetét. A Nürnbergben tartott 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás fő témája ezúttal a klímaváltozás volt, az ÖMKi által szervezett fórumon pedig elsősorban arról tanácskoztak a szakemberek, hogyan hat a háborús konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

2022. július 25-28. között tartották a 33. BIOFACH-ot, az ökológiai termékek legnagyobb európai vásárát, ahol az ágazatban érdekelt összes szereplő képviselteti magát a világ minden tájáról, a kutatóktól a bioélelmiszerlánc szereplőin át az uniós szakpolitika magas szintű képviselőiig. A kiállítást és a hozzá kapcsolódó kongresszust tavaly a pandémia miatt online eSPECIAL kiadásban szervezték, ezért két év után óriási volt a várakozás, hogy ismét egy nagyszabású, személyes találkozásokat biztosító kiállítói és konferenciatérben nyíljon lehetőség a bio termékek bemutatására és az eszmecserére - tudhattuk meg az ÖMKi közleményéből.

A kongresszus részeként "Ökológiai célkitűzések a háború árnyékában - Hogyan hat a katonai konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára?" címmel, tizedik alkalommal szervezett szakpolitikai szekciót az ÖMKi. Magyarország mellett ezúttal Ukrajna, Csehország, Szerbia és Albánia képviselői adtak elő. A szekcióban zajló tanácskozások kiindulópontja az EU Ökogazdálkodási Cselekvési Terve volt, amely ambiciózus célokat tűz ki 2030-ig. Hogyan jelennek meg a közös célkitűzések a kelet-közép-európai országok KAP-stratégiai terveiben? Hogyan befolyásolja ezeket az irányelveket az orosz-ukrán konfliktus, valamint hogyan reagálnak erre a szomszédos, nem uniós országok kapcsolódó irányelvei? A magas szintű szakpolitikai ülésen a régió döntéshozói mutatták be válaszaikat. Hazánkat dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára képviselte.

Ukrán és kelet-közép-európai helyzetkép

Ukrajnában a háborús konfliktus hatására - becslések szerint - a mezőgazdasági területek legalább egyötöde esett ki a termelésből, a lakossági kereslet csökkenése miatt pedig az ukrán vállalatok az exportot tekintik fő prioritásuknak. Egy 2022. júliusi felmérés szerint a biopiaci szereplők 68%-a működik vagy részlegesen működik, 23%-uk újraindította a működést vagy éppen tervezi a munka folytatását a károkat követően. Nemzetközi segítséggel elindult egy rendkívüli öko-támogatási kezdeményezés, amely a bioszektor kulcsszereplőit, az invázió által érintett termelőket támogatja első lépésben, majd a bioszektor kapacitásait is erősíti az ukrajnai biopiac fejlesztésével. A háborús helyzetre tekintettel az Európai Unió eltörölte az ukrán terményekre vonatkozó importvámokat és kvótákat, valamint felfüggesztette az ukrán biotermékek további hatósági ellenőrzését, hogy ezzel is megkönnyítse az áruforgalmat.

A kelet-közép-európai régióban Csehországban folyamatosan növekednek az ökológiai művelés alá vont területek, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó öko cselekvési tervük szerint, a jelenlegi 15%-ról 22%-ra kívánják emelni az ökotermelésre átállított területek nagyságát, ezen belül növelve a szántók részarányát és 5%-ra emelve a közétkeztetésben felhasznált öko élelmiszerek mennyiségét. Középtávon a gazdálkodók gazdasági életképességének növelése a legfontosabb cél. A közelmúltban az orosz-ukrán konfliktus hatására jelentősen csökkent a fehérjetakarmányok és gabonafélék elérhetősége, mivel Csehország piacain is Ukrajna volt a biotakarmányok (gabona és fehérje takarmányok) legnagyobb beszállítója.

Albániában a mezőgazdaság állítja elő az ország GDP-jének 19%-át, és az albán munkavállalók 36%-át az agrárium foglalkoztatja. Jellemző a kisgazdaságok túlsúlya: 300 ezer kisgazdaság művel átlagosan 1,2 hektáron földet. A minősített ökológiai termelők és exportőrök száma még igen csekély, ezért jelentős kihívások előtt állnak a szabályozási, támogatási és kutatás-fejlesztési rendszerek kialakításában. A turizmus fejlődésével ugyanakkor jelentős potenciált látnak a biotermékek belföldi piacában.

Szerbiában jelenleg a teljes mezőgazdasági terület csupán 1%-a állt át ökológiai termelésre (ezen belül 33% gyümölcs, 26% gabona, 18% takarmány, 12% ipari növények a megoszlás). A biotermesztés alatt álló teljes terület 2021 óta ugyanakkor 12%-kal nőtt, a biotermelők száma jelenleg 6408. Az ökológiai termelés támogatása mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés esetében jelentősen magasabb, mint a konvencionális termelés esetében, és a termelők további támogatást kapnak az ellenőrzési és tanúsítási folyamat során felmerülő költségekhez. Szerbiában jelenleg a fő feladat a hatályos nemzeti szabályozás harmonizációja az új EU direktívákkal és az export mellett a belföldi piac fejlesztése.

Magyarországon az energiaválság mellett az aszály okozza a legnagyobb problémát

Hazánkban a 2022 január 1-jén indult új öko támogatási programban az EU-s és hazai forrásokból összesen 290 millió eurós keret áll a biogazdák rendelkezésére. Ezzel együtt a 2019-2023 között futó öko támogatási programokban összesen 5300 termelő részesül, 251 ezer hektár területen. A teljes hazai öko terület ennél is nagyobb, a 2022-es új belépőkkel együtt minden bizonnyal már 350 ezer hektár körül jár.

A magyarországi öko területek mintegy 60%-a gyepterület, 35%-a szántóföldi kultúra és 5% az ültetvények aránya. A 2022-től támogatott területek aránya ettől eltér: az új programba behozott földek esetén 50% szántó, 10% ültetvény (szőlő és gyümölcs) és csak 40%-os a gyep aránya. Ebből az is következik, hogy az újonnan támogatott öko termelők magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő.

A tanácskozáson a szakemberek egyetértettek abban, hogy az öko területek hazai bővülésében meghatározó szerepet játszik a támogatási rendszer, ugyanakkor ez önmagában nem elegendő a sikerhez. Mivel az ökológiai gazdálkodás az agrárágazat tudásintenzív műfaja, a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek különösen fontos szerep jut a hosszú távú fenntartásban. Ezek biztosítására a minisztérium az új KAP ciklusban a tervek szerint külön Zöld Támogatási Központot létesít. A központ feladata az agrár-tudásátadási és innovációs rendszeren (ATIR) belül a fenntartható gazdálkodási módokat elősegítő szakmai tanácsadás, képzés, tudásátadás biztosítása és a digitalizáció előmozdítása.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért c. stratégiai dokumentum Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek 300 ezer hektárról 500 ezer hektárra való növelését tűzte ki célul 2027-ig, ami a mezőgazdasági területek 10%-a. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló támogatásokkal és a tervezett tudásátadással megvalósítható ez a célszám, de párhuzamosan dinamikus piacfejlesztésre van szükség. Nehezítő körülmény a hazánkat is fenyegető energiaválság. Az orosz-ukrán konfliktus következményeként természetesen a bio ágazatot is jelentősen érinti az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése.

A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest. Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának

- hangsúlyozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.

Az energiaválság mellett azonban a hazai mezőgazdaságot idén soha nem látott aszály is sújtja. Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár elmondta, hogy

Magyarország nagyrészt gabonatermelő ország, legalább kétszer annyi gabonát termelünk, mint amennyit elfogyasztunk, idén azonban a várakozások szerint örülhetünk, ha a saját fogyasztásunkra és az állatok tartására jut elég gabona.

Június vége óta az aszály által érintett kárigények folyamatosan emelkednek, hetente kb. 100 ezer hektárra adnak be a gazdálkodók aszálykár enyhítési kérelmet. Ilyen mértékű aszálykár soha nem volt korábban az Alföldön. Körülöttünk is aggasztó a helyzet, az orosz-ukrán háború miatt Európa és a világ más országai jelentős gabona- és egyéb terményfelvásárlásába kezdtek.

A szakmai fórum és Biofach szervezői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás okozta terméskiesés és a globális élelmiszerellátás háborús nehézségeinek megoldására nem jó válasz a környezetvédelmi és fenntarthatósági előírások fellazítása. Dr. Drexler Dóra, a kelet-közép-európai szekció levezető elnökeként arra szólította fel a döntéshozókat, tartsák továbbra is szem előtt a fenntarthatósági célokat, hiszen azok fontossága független a háborútól. Az idei aszálykárok is arra mutatnak rá, hogy minden korábbinál nagyobb szükség van a mezőgazdaság rugalmas ellenállóképességének és fenntarthatóságának fokozására.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?