Egy friss kísérlet szerint a szőlőkabóca visszaszorításának egyik kulcsa lehet a helyes metszési gyakorlat.
Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
A szakember szerint az a legjobb, ha az ember bioalmát vesz, mert az garantáltan vegyszermentes.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is állásfoglalást adott az elmúlt napokban nagy vihart kavaró almabotrány ügyében.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország a globális mezőny első negyedébe került.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet azt vizsgálta, mennyire jövedelmező az ökogazdálkodás Magyarországon.
Hiánypótló agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak.
Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett húshasznú szarvasmarha kísérletekről.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
Egyre népszerűbb a biokertészkedés és a tájfajta paradicsomok termesztése hazánkban.
Már 10 százalék fölött van az ökológiai gazdálkodás alá vont területek aránya az Európai Unióban.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
