A nyári aszály a növénytermesztés mellett az állatartókat is komoly kihívások elé állítja, a legelők sok helyen már most az augusztusra jellemző kisülések jeleit mutatják. A hőstressz a hazai legeltetett húsmarhatartásban is egyre súlyosbodó problémává válik: a gyakoribb és intenzívebbé váló hőségperiódusok hatással vannak a legeltetett állatok jóllétére, egészségi állapotára és szaporodásbiológiai mutatóira, ami jelentős gazdasági veszteséget okozhat az állattartóknak - olvasható az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleményében. A digitális technológiák lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére legeltetett körülmények között is, ami elősegíti a felkészülést és a célzott beavatkozások megtételét.

Mindez kulcsfontosságú a hőstressz negatív hatásainak mérséklésében. A bevált, jó gyakorlatok segítségével a már régóta extrém időjárású, hústermelő országok világszerte könnyebben megküzdenek a problémával, de hazánkban is folynak kutatások a hőstressz állatokra gyakorolt hatásának mérséklésével kapcsolatban. 

A klímaváltozás hatására Magyarországon is évről évre emelkedik a hőségnapok (amikor a maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot), valamit a trópusi éjszakák (amikor a minimumhőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 20 Celsius-fokot) száma. Ez azért kritikus, mert ezekben az időszakokban az állatok a természetes hűtőmechanizmusaik (párologtatás, izzadás, lihegés, súlyos esetekben nyálzás) révén az éjszakai órákban sem tudják megfelelően visszahűteni a testüket, így nagyobb hőstressz-kockázatnak vannak kitéve. Amíg számos tanulmány foglalkozik a tejelő szarvasmarha állományokat érintő hőstressz kezelésével, addig a legeltetett húsmarhatartásban e kérdés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a nyári tartós meleg hogyan befolyásolja a legelő állatok életét, jóllétét és teljesítményét. Ennek oka részben az, hogy a legelőkön a hőstressz negatív hatásai nehezebben mérhetőek és hosszabb távon jelentkeznek, mint az istállózott tejelő állományoknál, így kevésbé kézzelfogható a gazdasági veszteség. Pedig a hőség okozta stressz különösen kritikus lehet azokban az állományokban, ahol nem áll rendelkezésre árnyékoló növényzet a legelőn és az állatok ki vannak téve a napsugárzás direkt hatásának. 

A húsmarhákat is egyre jobban megviseli a forróság

A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5 és +25 Celsius-fok között van. E fölötti hőmérséklet esetén, beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, melyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani a belső környezetének egyensúlyát, többek között az állandó testhőmérsékletét (38-39 Celsius-fok). Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly. Szélsőséges esetekben az állat elhullása is bekövetkezhet. Pedig a fiziológiai stabilitás alapvető az állat egészsége, termelékenysége és jólléte szempontjából. 

Az egyedek hőtűrő képessége között jelentős eltérések lehetnek, de emellett számos tényező befolyásolja a hőség elviselését, mint pl. a bőr és a szőrzet színe. A világosabb színű, gyérebb szőrzetű fajták hőtoleránsabbak, mint sötét szőrű fajtársaik (például a black angus). Az állat kora, ivara, testkondíciója és egészségi állapota szintén jelentős hatással bír a hőtűrésre.  

Hogyan befolyásolja a hőség és a vele járó stressz az állatok egészségét? 

A tejelő állományokban nagyon hamar számszerűsíthető a hőstressz negatív hatása, a tejtermelés csökkenésén keresztül, míg a húsmarhák esetén ez a negatív hatás hosszabb távon érvényesül. Az étvágytalanság következtében kialakuló negatív energiamérleg rontja a súlygyarapodást, tehenek esetében további összetett hatásként jelentkezik a szaporodásbiológiai mutatók romlása. A hő hatására kialakuló stressz negatívan befolyásolja a szaporodáshoz köthető hormonok szintézisét (GnRH, FSH, LH), melyek döntő szerepet játszanak a tüszőérési folyamatokban. Károsodhat a petesejtek fejlődése, csökkentve a termékenyülés esélyét. Ebben az időben jellemzőek a cikluszavarok és csendes ivarzások, valamint a megváltozott hormonális hatások és a méh belső környezetében történő változások miatt megnő a korai embrióelhalások aránya.  

A termékenyítésre használt bikáknál is felborul a hormonális egyensúly, megfigyelhető az aktivitás és a libidó csökkenése, zavart szenved a spermiumok termelésének és érésének folyamata, romlik a sperma minősége. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy mind a természetes fedeztetés, mind pedig a mesterséges termékenyítés hatékonysága nagymértékben csökken. 

Hazai hőstressz kutatások legeltetett szarvasmarháknál 

A hőstressz mértékének becslésére a gyakorlatban széles körben elterjedt a hőmérséklet-páratartalom index - THI (Temperature-Humidity Index). Értéke minél inkább közelít a 100-hoz, annál kifejezettebb a hőstressz hatása. Szakirodalmi adatok alapján húsmarhák esetében 75 fölötti index-értékeknél figyelték meg a tünetek jelentkezését. Hazai terepen az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) állattenyésztési csoportja végez szenzoros vizsgálatokat, az állatokra rögzített nyaki transzponderek és a hozzákapcsolt szoftver segítségével. 

A hazai megfigyeléseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőstressz tünetei a megszokottnál jóval alacsonyabb THI értékek mellett is jelentkeznek az állatoknál. Összevetettük a helyi meteorológiai adatok alapján számított THI értékeket a lihegő állatok arányával, és a két adat nem mindig mutatott hasonlóságot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a relatív páratartalom és a hőmérséklet mellett, ami a THI számítás alapja, a stressz kialakulását további környezeti tényezők, így a napsugárzás erőssége, a légmozgás és a felhőzöttség mértéke is befolyásolják

- mondta el a tapasztalatokat Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.  

Azokban a marhahústermelő országokban, ahol a klíma meleg vagy az év bizonyos időszakában extrém hőséggel lehet számolni (például Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok déli része stb.) komplexebb indexekkel igyekeznek felmérni a hőstressz mértékét. Ilyen az úgynevezett hőterhelési index (HLI, Heat Load Index), ami egy adott időpontban a napsugárzás, szélsebesség, állatok színe, hővisszaverő képesség és a talajfelszín hőmérsékletének figyelembevételével számol, ezért egy sokkal pontosabb becslést ad. A tartós hőterhelés mérésére az úgynevezett AHLU (Accumulated Heat Load Units), vagyis az akkumulált hőterhelési egységet alkalmazzák, ami azt mutatja meg, hogy egy adott időszak alatt milyen mértékű és mennyi ideig tartó hőterhelés érte az állatot, ami objektív mérőszámnak tekinthető a hőstressz intenzitását és időtartamát illetően.  

A klímaváltozás hatására ma már hazai körülmények között is számolnunk kell a hő okozta tartós stresszhatással a legelőkön. A kezünkben van a lehetőség, hogy előrelátóan gondolkodva lépéseket tegyünk az állataink egészségi állapotának, jóllétének fokozására az őket érő stresszhatások csökkentésén keresztül, ami egyben a versenyképes gazdálkodás alapja. A hőstressz hatásainak mérséklésében kulcsfontosságú a felkészülés és a célzott beavatkozás, a digitális technológiák pedig lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére és az azonnali beavatkozásra

- hangsúlyozta Márton Aliz.

A szakember beszélt arról is, hogy az ÖMKi jelenleg is zajló állattenyésztési kutatásai során hazai, gyakorlati körülmények között, húsmarhatartó gazdaságokban vizsgálják a digitális technológiák használatában rejlő lehetőségeket, hőstressz vizsgálatokra kiterjesztve. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szabad tartás esetén a THI index nem jelzi elég pontosan az állatokat érő hőstressz mértékét, ezért vizsgálják, melyek a szükséges környezeti paraméterek, amiket még figyelembe kell venni itthon ahhoz, hogy valóban meg lehessen becsülni az állatokat érő stresszt, és hogyan tudjuk azt előre jelezni a gazdák számára, a helyi meteorológia adatok alapján - közölte.

Így spórolhatnak komoly pénzeket a gazdák: sokan már ezt csinálják

A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak.

Mit tehet a gazdálkodó a legeltetett állatai védelmében?

• Induló gazdaság esetén a fajta megválasztásának szempontjai között érdemes figyelembe venni a hőtűrő képességet is, hosszabb távon pedig az állományokban a stresszre érzékeny egyedek kiszelektálásával lehet stabilabbá tenni a termelést.
• A legeltetési idény kezdetétől (április vége - május eleje) folyamatosan figyelni kell a meteorológia adatokat és azok alapján becsüljük meg a hőstressz kockázatát.
• Nagy segítséget jelentenek a húsmarhatartók számára is elérhető, digitális adatgyűjtésen alapuló szenzoros megfigyelő rendszerek, amelyek az egészségi állapot egyedszintű monitorozása mellett hatékonyan alkalmazhatók a szaporodásbiológiai paraméterek megfigyelésére (ivarzás, cikluszavarok, evéssel, kérődzéssel töltött idő mérése, aktivitás), valamint az állományt érintő hőstressz valós idejű jelzésére a lihegő állatok arányának detektálásán keresztül.
• A hőstresszes időszakban kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása az állatok számára, ami szintén egyre nagyobb kihívás a kutak, valamit a természetes víznyerő helyek (források és patakok) kiszáradása miatt. Ajánlott az állományban kifejezetten erre az időszakra kifejlesztett nyalósók, nyalótömbök alkalmazása, melyek összetétele segíti a verejtékezéssel és nyáladzással kiürült ásványi anyagok és az elektrolitok pótlását a sav-bázis egyensúly fenntartása érdekében.
• A legeltetési terv elkészítésekor törekedni kell a legelőterület hozamának megfelelő, optimális terhelés kialakítására. Kerülni kell a túllegeltetést, a gyepeknek megfelelő időt kell biztosítani a regenerációhoz, ami vidékenként 28-120 nap között is ingadozhat. Ezzel segíteni lehet az összefüggő gyeptakaró fennmaradását, ami a talajok vízmegtartó képessége és a degradáció elkerülése szempontjából kiemelten fontos. A legelőszakasz tervezésénél tekintettel kell lenni arra, hogy minden területen legyen természetes árnyék (fás csoportok, erdőszélek) az állatok pihenéséhez, ami már önmagában felére csökkentheti a hőstressz mértékét. Fás legelő vagy kaszáló létesítéséhez agrártámogatás (KAP-RD21-RD22-1-25 – Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása támogatás) is igényelhető.
• Amennyiben ez nem megoldható, akkor mesterséges árnyékoló berendezésekkel, tetőszerkezet ácsolásával vagy végső esetben oszlopokra kifeszített ponyva segítségével is enyhítheteni lehet a kialakult hőstresszen.