Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság.
Le kell rombolni a klímaváltozáshoz kapcsolódó mítoszokat, ha a következő évtizedekben is hasonló színvonalon szeretnénk élni.
Ökológiai szemléletű növényvédelmi sorozatot és részvételi kutatást indított az ÖMKi hobbikertészeknek.
Az utóbbi években egyre népszerűbb lett az ökológiai gazdálkodás a magyarok körében.
Újra hódíthatnak a kiskertekben a zamatos ízeket ígérő tájfajta, bio paradicsompalánták.
Egyre komolyabb lehetőségek vannak az ökológiai gazdálkodásban, nemcsak Magyarországon, világszerte is.
Évtizednyi növekedésre alapozza a jövőjét a magyarországi ökológiai gazdálkodás.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
Világviszonylatban és az EU-ban is tovább nőtt a biotermékek piaca 2021-ben egy friss kiadvány szerint.
2022 az ökológiai mezőgazdaságnak is komoly változásokat, eredményeket hozott el.
Az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban.
Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint. Miattuk évente mintegy 50 millió m³ talajt veszítünk el.
A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszer-ellátásunk.
Megoldás lehet a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra az ökológiai gazdálkodás.
2015 óta megduplázódott az ökológiai termelés alá vont területek nagysága Magyarországon.
Egyre népszerűbb az ökológiai gazdálkodás Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
