Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokat rejt az ökológiai gazdálkodásra való átállás a vidéki területeken, Dr. Drexler Dóra elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodás egy tudásintenzív gazdálkodási forma. Ez nem azt jelenti, hogy az ember elhagy minden műtrágyát, kémiai növényvédőszert, és már ökogazdálkodónak is mondhatja magát. Egy nagyon tudatos tervezést, agrotechnikai megvalósítást igényel, így például a vetésforgó megtervezését, a talajművelés és tápanyag utánpótlás megfelelő módját, vagy éppen a növények térbeli elhelyezkedésének a megtervezését. A hangsúly a megelőzésen van, például növényvédelmi szempontból, ehhez járul hozzá többek között a talajélet gazdagítása, vagy a hasznos élő szervezetek számára biztosított élettér kialakítása.

A megfelelő mennyiségű és minőségű öko termény elérésérhez tehát megfelelő tudás, ismeretek és gyakorlat szükséges. Mindez még kevésbé van jelen a mindennapi gazdálkodásban, mert a mezőgazdaság zöme a kémiai input anyagok használatán alapul

- mondta Dr. Drexler Dóra.

A szakember beszélt arról is, hogy az ökológiai gazdálkodás nagymértékben hozzájárulhat a vidéki gazdaság fejlődéséhez, mivel ennek az egyik alapelve a méltányosság. A cél, hogy megérje a gazdának és családjának a termelés, miközben vigyáz a környezetre és egészséges élelmiszert állít elő. Tehát beletartozik a gondolatkörbe az is, hogy az ökológiai gazdálkodás a biztos megélhetést szolgálja. Ugyanakkor azzal is hozzájárul a vidék gazdasági fejlődéséhez, hogy nem rombolja, kevésbé teszi tönkre a természeti erőforrásokat: a talajt, levegőt és a vizet - mondta az ÖMKi ügyvezetője.

Ezeknek az erőforrásoknak legtöbbször nem adunk árat, mégis ezek biztosítják az életfeltételeink alapjait. Erőforrásaink megőrzése a jövő generációja számára is ugyanolyan fontos, hogy meg tudjanak élni. A szűkebb értelemben vett piacgazdaságon belül azt látjuk, hogy a fogyasztóknak is egyre fontosabb, hogy ne a környezetünk és egészségünk rovására legyen egy élelmiszertermelő versenyképes, hanem épp ellenkezőleg, őrizze meg ezeket az értékeket. Ezért hajlandó fizetni is a vásárló

- tette hozzá Dr. Drexler Dóra.

A szakember rámutatott, hogy a különböző országokban a társadalom gazdasági lehetőségeitől is függ, hogy mennyire tehetik meg ezt az emberek, de már Magyarországon is elindult a folyamat. Azáltal, hogy fenntartható ökoterméket állít valaki elő, a reálgazdaságban is nagyobb hozzáadott értéket tud megvalósítani.

Az ÖMKi ügyvezetője elmondta, hogy a vidéki területeken az energiahatékonyság javítása érdekében az ökogazdálkodás szempontjából különösen releváns lenne a biogázüzemek alkalmazása, akár kisebb léptékben is, ahol például 3-4 gazda üzemelteti az üzemet és használja a megtermelt energiát. Ez egy működő modell, de Magyarországon sajnos még nem elterjedt. Az ökogazdálkodásban azért van kiemelt jelentősége, mert a leghatékonyabb öko tápanyag visszapótlási lehetőség pont a növényi maradványokkal táplált biogázüzem iszapja, ami megfelelő módon, például talajinjektorral visszajuttatva a talajba, szinte veszteség nélkül biztosítja a tápanyagkörforgás. A mai világban, amikor leálltak a műtrágyagyárak és drasztikusan megemelkedtek az energia költségek, mindez nemcsak az ökogazdáknak lenne érdekes.

Új őrület hódít Magyarországon: egyre többen ültetnek így növényeket

2015 óta megduplázódott az ökológiai termelés alá vont területek nagysága Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre az ökológiai gazdálkodás elősegítésére vidéken, Dr. Drexler Dóra elmagyarázta, hogy legközelebb 2025-ben lesz lehetőség pályázni öko átállásra, illetve öko területek fenntartására is. Mint mondta, ha valaki bejelentkezik az ökogazdálkodás rendszerébe, akkor annak először egy átállási időszakon kell keresztülmennie, ilyenkor még nem bio tanúsított a termék, amit előállít. Erre azért van szükség, mert idő, mire kitisztul a környezet, a talaj, valamint arra is idő kell, hogy a gazdálkodó elsajátítsa az ökogazdálkodás helyes módját. Miután letelik a szántóföldek esetében a két, ültetvényeknél a három év, és az ellenőrzések során minden rendben volt, bio tanúsítványt kaphat a gazdálkodó és az ott előállított termék.

Az átállási időszakra magasabb támogatási összeg jár, mint utána a fenntartásra. Ágazattól függően, hogy szántó, gyep vagy gyümölcsös területről van szó, is változik a támogatási összeg. Legutóbb jelentősen megemelték a támogatási összegeket, emiatt is érdekes lehet sok gazdálkodónak az öko ágazat

- hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra.

A szakember szerint leginkább ismeretterjesztő, promóciós kampányokkal lehetne a lakosságot tájékoztatni az ökológiai mezőgazdaság és a biotermékek előnyeiről. Ebben a kereskedelmi láncok, de az agrármarketing is szerepet játszhat. Fontos eszköz továbbá az oktatás, akár már az óvodától kezdve, egészen az agrárfelsőoktatásik bezárólag.

Annak kapcsán, hogy milyen lehetőségek vannak a fenntartható és környezetbarát megújuló energiaforrások használatára az öko ágazatban, az ÖMKi ügyvezetője rámutatott, hogy Magyarország termálvíz nagyhatalom, ennek fenntartható alkalmazása egy külön szakterület. A mezőgazdasághoz köthetően a biogáz üzemek alkalmazásáról már beszéltünk, de a napenergia szintén nagyon izgalmas kérdés. Kutatóintézetként figyelemmel kísérjük a legújabb megoldásokat, az úgynevezett Agrivoltaic rendszereket, amikor a napelemparkot kombinálják a mezőgazdasággal, és az energiatermelés mellett akár árnyékolás, vagy jégvédelem céljából is hasznosítják.

Egyre inkább érintenek minket a globális felmelegedés extrém jelenségei, elég csak a tavalyi aszályos évre gondolni. Mit nem adtunk volna egy kis árnyékolásért a földeken, és persze a napenergiával megtermelt áram sem jött volna rosszul. Ezekben a megoldásokban nagyon sok potenciál van, függetlenül attól, hogy öko vagy nem ökogazdálkodásról beszélünk

- mondta Dr. Drexler Dóra.

A szakember kiemelte, hogy az ökogazdálkodás alapvetése, hogy törekszik a körfolyamatokra. Az anyagok és az energia is minél inkább a gazdaságon belül áramoljon. A külső inputokat pedig minimalizálni kell, amennyire lehet. Ez segíti a klímavédelmi célokat is, például azzal, hogy nincs szükség a nagyon energiaigényes műtrágya előállítására, szállítására. A kémiai növényvédőszerek felhasználása is sokkal alacsonyabb (gyomirtók, rovarölők, gombaölők). A gépek működtetése persze ma még az ökogazdaságokban is fosszilis alapú, viszont ki kell emelni, hogy a talaj szerves anyag tartalma, és az általa elnyelt szén az ökológiai gazdaságokban magasabb a szokványosnál, klímavédelem szempontjából ezzel is kiemelkednek az ökogazdaságok.