Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
A méhek számának globális csökkenése miatt a tudósok régóta kutatják a beporzás alternatív módszereit. Vannak, akik drónokkal kísérleteznek, mások a molylepkéknek, vagy éppen a hangyáknak szánnának nagyobb szerepet a növények beporzásában. A legújabb eredményeket pedig japán kutatók produkálták, akik egy speciális buborékágyúból fújtak ki finom gömböcskéket, melyek 95%-ban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik, derült ki a HVG.hu cikkéből.
A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.
Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.
- mesélte Mijaki Eidzsiro.
Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan "kémiailag feljavított" buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít. A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.
- magyarázta Mijako Eidzsiro.
Az iScience által ismertetett eredmények szerint drónokkal két méteres magasságból 90%-os volt a sikerráta.











