Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő alapításának egyik kezdeményezője és első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az Erdőanyai-völgyben lévő erdőrészlet természetközeli kezelésével. Az immár 67 éve folyó munka eredményeként a területen mára az őserdőkhöz hasonló állapot alakult ki, ami azt bizonyítja, hogy az erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerrel kezelve nemcsak fenntartható, hanem hosszútávon javítható is - olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében. A Nemzeti Földügyi Központ Közép-Magyarországi Erdőtervezési Osztályának erdőtervezői és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei tíz évente rendszeres egyeztetést végeznek a következő időszak erdőkezelését meghatározó tervek elkészítéséhez. Az Erdőanyai-völgyben az erdőtervezéssel kapcsolatban idén télen végzett felmérésből kiderült, hogy a rendszeres, következetes erdészeti kezelés hatására a 23 hektáros erdőrészlet több szakmai mutatószáma is az őserdő-jelleg kialakulását jelzi.

Szemünk előtt az igazság: elképesztő, ami a magyar nemzeti parkokkal történt

Sikeres fejlesztések valósultak meg idén a nemzeti parkokban.

Az érintetlen erdőségek egyik legfontosabb jellemzője a különböző korú és fajú fák egyidejű jelenléte. Az erdőtervezők felmérése bizonyította, hogy az Erdőanyai-völgyben a közel 170 éves idős fák mellett és alatt mára az 1-60 éves korosztályú egyedek is a teljes területen megfelelő számban megtalálhatóak. Ráadásul a természetes erdőtársulásra jellemző szinte összes őshonos fafaj jelen van az erdőrészletben, vagyis a bükk mellett például a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar és különböző erdei gyümölcsök. Ennek köszönhetően az erdő képe és szerkezete változatos és sokkal inkább hasonlít az őserdőkre, mint a nagyjából azonos méretű fákból álló, egykorú erdőkére. A természetes erdők másik fontos jellemzője, hogy bővelkedik lábon álló és a földön fekvő elhalt, korhadó faanyagban. A holtfának a teljes értékű, egészséges, önszabályozásra képes erdei ökoszisztémában van nélkülözhetetlen szerepe és a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb eszköze. A most elvégzett mérések alapján látszik, hogy a vizsgált erdőrészletben a holtfa jelenléte és eloszlása ugyancsak az őserdőkre jellemző módon alakul: az álló és fekvő, tíz centiméternél nagyobb átmérőjű holtfa összmennyisége hektáronként átlagosan 44 köbméter, de van olyan területrész, ahol eléri a 188 köbmétert is. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy ez a Kárpátok őserdő-leírásaival egyező mennyiségű korhadó faanyag biztosítja a természetes tápanyagkörforgást, hozzájárul a vízmegtartáshoz, és élőhelyet biztosít a lebontó szervezetek, köztük számos védett faj számára. Mindez azt mutatja, hogy a megfelelő erdészeti kezelés képes fenntartani, sőt javítani az erdők természetességét. A fenntartható erdőgazdálkodás során mind a természetvédelmi, mind a gazdálkodási célok a lehető legnagyobb mértékben összehangolhatók, és biztosítható az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatása. Az erdőtervezők és az erdőgazdálkodó közös mérnöki munkájának és tapasztalatcseréjének eredményeit a Pilisi Parkerdő mindennapi gazdálkodási gyakorlatában is felhasználja, hiszen a kezelésében lévő területeken folyamatosan növeli az Erdőanyai kísérleti terület tapasztalatai alapján kezelt erdők arányát, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, a kezelt terület 17%-át. A szakmai szempontból jelentős eredményeket kimutató felmérést a szakemberek a kísérleti területet létrehozó, 2009. december 25-én elhunyt Európa- és Bedő Albert-díjas erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. jogelődjének volt igazgatója, Dr. Madas László emlékköve előtt tisztelegve zárták.

Címlapkép forrása: Pilisi Parkerdő Zrt.