Figyelmeztetik a magyar gazdákat: sokat bukhat, aki most ezen próbál spórolni

Figyelmeztetik a magyar gazdákat: sokat bukhat, aki most ezen próbál spórolni

agrarszektor.hu
A fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak a hazai vetőmagágazat szereplői. Ennek hátterében a gazdák likviditási helyzetének romlása áll, azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a gazdák: fémzárolt vetőmag vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Akiváló minőségű magyar vetőmag keresett exporttermék. A hazai vetőmagelőállítás mennyisége 310 ezer tonna körül alakul évente. Az ország regionális előállító és logisztikai központ is, ami azt jelenti, hogy a hazánkba érkező vetőmagalapanyagot nálunk kondicionálják, csomagolják, fémzárolják. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez a 60% körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált.

A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltunk Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel, mintegy egymillió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló kiszállításunk. A kukoricavetőmag legnagyobb felvevőpiaca így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést jósol.

A napraforgóvetőmag elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül a magyar vetőmagból. Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.

Mekkora területen termelnek vetőmagot a magyar gazdák?

Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók.

A NAK és a VSZT körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ágazat technológiai fejlődésének és a nemesítői munka eredményességének köszönhetően jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.

Egyre csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a gazdák körében

Az elmúlt évek világgazdasági és világpolitikai változásai a vetőmagpiacon is éreztették hatásukat. A VSZT által évente közzétett tájékoztató ár a 2013-es évektől kezdve lényegében egy egyenletes emelkedést mutatott, az ukrán-orosz konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben, valamint a magasba szökő input költségek - elsősorban az energiaárak - miatt a vetőmag ára tavaly a duplájára nőtt. Noha az idei évben is továbbgyűrűztek ezen folyamatok negatív hatásai, a fémzárolt vetőmag tájékoztató ára idén alacsonyabb lett a tavalyinál, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében.

Mindez sajnos a gazdálkodók vetőmagvásárlási hajlandóságára is rányomja a bélyegét. A vetőmag-előállító vállalkozások tapasztalatai szerint jelentősen csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a szántóföldi növénytermesztők körében. Ennek hátterében számos tényező áll: a 2022-es év rendkívül súlyos aszálykára, valamint az ennek nyomán kialakult bevételkiesés, a termények alacsony felvásárlási ára, az inputok még mindig magas költsége likviditási problémákhoz vezetett a termelőknél. Ezért sokan a vetőmagokon szeretnének spórolni. A NAK és a VSZT szerint ugyanakkor nem biztos, hogy jól járnak vele a termelők. Noha a vetőmag árát a gazdák sokallják, ne felejtsük el, hogy a teljes termesztési költség mindössze 8-10%-át jelentő tételről van szó. Fémzárolt vetőmag vásárlása esetén azonban hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

Már megismerhetőek az idei fajtakísérletek eredményei

A hazai vetőmagágazatban minden vállalkozási forma megtalálható, jelenleg 811 kisebb-nagyobb cég és 376 magánszemély foglalkozik vetőmagtermesztéssel az országban. Az ágazat szereplői rendkívül magas értékű szaporítóanyagot állítanak elő; amellett, hogy a jövő élelmiszerének alapanyagát biztosítják, a vetőmagok eredetigazolásának biztosításával megteremtik az élelmiszerbiztonság első mérföldkövét.

Az Agrárkamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség minden évben, így az idén is objektív fajtakísérleti eredményekkel segíti a gazdálkodókat. A kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak, ezáltal segítve a fajtaválasztást. Az egész országra kiterjedő fajtakísérletek egymástól eltérő adottságú területein elért eredményeit is össze lehet hasonlítani, amely kitűnő tájékozódási forrás a különböző ökológiai viszonyok mellett gazdálkodók számára.

Az országos őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletek eredményeit 2023-ban is összefoglaló kiadványokban tették közzé az érdeklődők számára a szervezők. A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményeiről készült kiadványok az őszi búza és az őszi káposztarepce esetében már elérhetőek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?