Alapművelés

A szójának gyakran kukorica az előveteménye. A szártömeg megfelelő aprítása és bekeverése, akár forgatással, akár forgatás nélkül, megalapozhatja az egész termelési folyamat sikerességét. A terület felszínén maradó, túlzott mennyiségű szármaradvány komoly gátja lehet a mechanikai gyomszabályozásnak. Forgatásos technológia esetében ez a probléma nem jelentkezik, de forgatás nélküli technológiánál a száraprításra, mulcsozásra fordítsunk kiemelt figyelmet.

Ökológiai termesztés esetében az alapművelés kritikus fontosságú és egy másodpercig sem szabad elfelejteni, hogy 2030 után jelentősen, 25%-ra kell növelnünk az ökoterületeink nagyságát. A mechanikai gyomszabályozást szármaradványmentes talajfelszínen lehet a legkönnyebben elvégezni. Az okszerűen, növényvédelmi célból, alkalmas időben és talajállapotban elvégezett és lehetőleg egy menetben elmunkált szántás rengeteg problémától szabadítja meg a termelőt.

Magágykészítés

Aprómorzsás, egyenletes felszínű magágyra van szükség. Magágykészítő kombinátorok vagy kompaktorok használata javasolt. Kerülendő a tárcsás, rövidtárcsás magágykészítés, mivel az esetlegesen képződő rögök nem barátai a szójának.

Vetés és vetésmélység

Az egyenletes kelés meghatározó a szója növényvédelmének szempontjából. A vontatottan kelő állomány megoldhatatlan problémák elé állíthatja a termelőt és a növényvédő szakembert. Az egyenletes kelés érdekében javasolt a szemenkénti vetőgépek használata, mivel ezen gépeknek a mélységtartásával semmilyen körülmény között nem tud versenyezni a gabonavetőgép.

A szemenkénti vetőgépek kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy nagy tőszámmal kell dolgozni. A kukorica, napraforgó tőszámának a tízszeresét is ki kell tudni vetni és nem minden vetőgép képes erre a feladatra. Nem minden vetőgép kezeli kíméletesen a vetőmagot, mely probléma a vékony maghéjjal rendelkező szójabab esetében súlyos következményekkel járhat. Az egyenetlen maglehelyezésből adódó probléma is hangsúlyosabban jelentkezik, mint a kukorica, vagy napraforgó esetében, hiszen itt mindösszesen 3–4 cm-es tőtávokról beszélünk.

Az egyenletes vetésmélység kritikus tényező a növények szempontjából. Mivel a szóját későn vetjük, fokozott a magágy kiszáradásának veszélye. Az elmúlt években vetés után többször is pillanatok alatt 25–28 fokra emelkedett a hőmérséklet, mely több helyen vontatott kelést és növényvédelmi problémákat eredményezett. Emiatt a vetési sebességet úgy kell megválasztani, hogy a vetőkocsik függőleges mozgását vagy pattogását elkerüljük.

A sűrűsoros gabonavetőgépet elsősorban a szója másodvetésnél szokták bevetni. Ebben az esetben a nagy csoroszlyanyomással rendelkező mulcsvetőgépek előnyt élveznek.

Növényvédelem

A növényvédő szer kijuttatásának időpontja és az elvégzett munka minősége meghatározó a termésmennyiség, illetve későbbi, manuálisan végzett gyomirtási költségek szempontjából. Az elkésett, jellemzően négyleveles állapotú gyomfejlettség után végzett növényvédő szeres kezelések legtöbbször hatástalanoknak bizonyulnak.

A mechanikai gyomszabályozás eszközei nélkülözhetetlenek a szójatermesztésben és ilyenkor nagyon fontos tényező a területen maradt szármaradvány mennyisége. Fenntarthatósági szempontból a talajtakarás kívánatos lenne, de a nagy tömegű és méretű szármaradvány jelentősen korlátozni tudja a használható eszközöket. A művelőelemek eltömődése, például ujjas gyomirtó használatának esetében, a kapaszárakra rátekeredő, felrakódó szármaradványok, vagy a gyomfésű által összeszedett növényi maradványok rémálommá tehetik a munkát.

Sűrűsoros, vagy dupla gabona sortávolság esetében a gyomfésű használata már nélkülözhetetlen, a küllőskapa pedig szinte megfizethetetlen szolgálatot tehet lecserepesedett talaj esetében.

Tág térállású kultúrák esetében a sorközművelő kultivátor használatával tudjuk kiegészíteni a gyomfésű és küllőskapa munkáját. A kultivátorra szerelhető ujjas gyomirtó kiváló munkát tud végezni a sorokban tenyésző gyomok gyérítésében, viszont ez esetben is figyelemmel kell lenni a gyomok fejlettségi állapotára, ugyanis a megerősödött gyökérzetű növényeket már nem képes kimozdítani a helyükről.

A szója esetében kiválóan használható a sorpermetezés technológiája, melynek alkalmazása jelentős mennyiségű növényvédő szer- vagy lombtrágya-megtakarítást eredményezhet. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a sorpermetező gépnek is ugyanolyan hossz- és keresztirányú szórásképpel kell rendelkeznie, mint a szántóföldi permetezőgépnek. Ezt a számítógépes vezérlés tudja biztosítani, a legkorszerűbb eszközök pedig már ISOBUS rendszerűek is.

Betakarítás

A termés jelentős mennyisége veszhet el, amennyiben nem alacsony tarlóval takarítjuk be a szóját. Kerüljük a bakhátak képződését eredményező technológiák használatát. Amennyiben a tábláinkon sikeresen tudunk szóját termelni, érdemes beruházni egy speciális, szója betakarítására alkalmas flexibilis vágóasztalba.

A cikk szerzői: Borsiczky István, Papp Zoltán, Ulrich Gyula, Tomelilla Agrotechnika Kft.