Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Az ENSZ legfrissebb előrejelzései szerint a világ népessége 2030-ra elérheti a 8,5 milliárdot, 2050-re pedig a 9,7 milliárdot, és e népesség táplálása jelentős kihívások elé állítja majd a mezőgazdaságot. Eközben az Európai Bizottság 2020-as „Farm to Fork” stratégiája szerint 2050-re 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, és a fenntartható termeléssel kapcsolatos társadalmi igények egyre fontosabbá válnak.
Tóth Elemér szerint a mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalatok mindeközben az innovációra támaszkodnak és azokra a fejlesztésekre fókuszálnak, amelyekkel a gazdák kevesebb környezeti hatással, fenntartható módon a lehető leghatékonyabb eredményeket és a legmagasabb hozamokat tudják elérni. Míg Magyarországon az 1940-es évek végén például egy őszi búza 1-2 tonna/hektáros termést tudott adni, addig ez a szám mára 6-8 tonna/hektárra nőtt. Ez a növekedés kiválóan tükrözi a vetőmagnemesítés és a növényvédelem fejlődését, amelyek együttesen szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a magas hozamokat és az egészséges termést, amelyek hozzájárulnak az emberiség élelmezésének biztosításához - tette hozzá a Corteva Agriscience fejlesztőmérnöke.
A hatékony mezőgazdasági termelés alapja a megfelelő védelemmel ellátott, kiváló genetikájú vetőmag. A növény védelmének első, megelőző lépése a csávázás, mely során ipari körülmények között a mezőgazdasági szakemberek a vetőmag felületére juttatják a növényvédő szert vagy biostimulátort, így az már a növény növekedésének korai szakaszában hatékonyan fejti ki hatását a korai kórokozók és a gyökér-, illetve csíranövény kártevők ellen
- emelte ki Tóth Elemér.
A csávázó szerek használata több szempontból is a növény fejlődését és a fenntarthatóságot szolgálják. A különféle növényvédő szerek és biostimulátorok alkalmazása segíti a vetőmagokban rejlő genetika megvalósulását, hozzájárul a vetőmag csírázásához, az egyenletes keléshez és az egyöntetű állomány fejlődéséhez, valamint a vetőmagvak jobb stressztűréséhez. Mindemellett az így kezelt vetőmagok csökkenthetik a gazdák kelés utáni növényvédő szer használatát, amely nem csak a környezeti terhelést, a biodiverzitás megőrzését és a fenntarthatóságot segíti, hanem jelentős erőforrásokat spórol meg a gazdálkodók számára.
