Az elmúlt napokban egymás után érik el Nyugat-Európát az Atlanti-óceán felől a gyors mozgású ciklonok és peremciklonok. A „futószalagon” érkező frontrendszerek gyakran kiadós esőt és viharos szelet hoznak, ahogy legutóbb a Portugáliát is elérő, Kristin névre keresztelt vihar/ciklon is tette. A futószalagos hasonlat nem túlzás, az ilyen helyzetekben a ciklonokat gyakran a magasban húzódó futóáramlás (jet stream) „tereli” és gyorsítja Európa felé. Ha Észak-Amerika felett nagy a hőmérsékleti kontraszt - például amikor a Kanada felől érkező hideg, kontinentális levegő találkozik a Mexikói-öböl és az USA keleti partvidékének enyhébb, nedvesebb légtömegével -, az kedvezhet a jet megerősödésének, és ezzel együtt a ciklonok sorozatos kialakulásának az Atlanti-óceán felett.

Ilyenkor valóban kialakulhat egyfajta „ciklonfolyosó” Észak-Amerika keleti partvidéke és Nyugat-Európa között, és gyakran ezzel párhuzamosan megjelenik egy másik, a laikusok számára talán még látványosabb jelenség is: az úgynevezett légköri folyó.

Mi az a légköri folyó?

A légköri folyó egy hosszú, keskeny sáv a légkörben, amelyben a szél nagyon nagy mennyiségű vízgőzt (nedvességet) szállít egyszerre, jellemzően a melegebb óceáni térségek felől a szárazföldek irányába. Amikor ez a nedves levegősáv frontokhoz, hegyvidékhez vagy bármilyen feláramlást kényszerítő helyzethez ér, a levegő felemelkedik és lehűl, a vízgőz kicsapódik, ezért a légköri folyók gyakran tartós, néha extrém intenzív esőzéseket (vagy hidegben jelentős havazást) okozhatnak.

Mit történik most az Atlanti-óceán felett?

Az Európát célba vevő ciklonok most is jelentős mennyiségű nedvességet hoznak magukkal a szubtrópusi térségekből a kontinens felé. A modell-előrejelzéseken jól kirajzolódik egy több ezer kilométer hosszú, keskeny nedvességsáv az Atlanti-óceán felett, amely Portugália térsége felé tart. Az ország partjai előtt most nagyságrendileg egy balatonnyi vízgőz érkezik óránként a légköri folyóval. A becslés az IVT (integrált vízgőzszállítás) értékeiből jön, ami megmutatja, mennyi nedvességet szállít a légkör egy keskeny sávban.

Ez a nedvesség nem marad sokáig a levegőben. Ahol frontok és a domborzat felemelkedésre kényszerítik a levegőt, ott gyorsan kicsapódik, így az Ibériai-félsziget és a Földközi-tenger térsége a következő napokban több hullámban kaphat kiadós esőt. A légköri folyó frontvonalában lévő Portugáliában helyenként 500 milliméternyi csapadék hullhat le február közepéig, de a Mediterráneum más részein is előfordulhatnak 200-300 millimétert meghaladó mennyiségek.