A nyár első hőhulláma rögtön elhozta a valaha mért legmelegebb napokat hazánkban. Az extrém időjárás hátterében egy Nyugat-Európa felől érkező, magasnyomású légköri rendszer állt. Ezt a köznyelvben hőkupolának nevezik, aminek a lényege, hogy egy blokkoló anticiklon hosszabb időre egy térség fölött ragad, és csapdába ejti az Afrikából érkező forró légtömegeket. Az anticiklonban lefelé áramló levegő összenyomódik és felmelegszik, miközben feloszlatja a felhőzetet, így a zavartalan napsütés tovább fűti a felszínt.

Ennek hatására kedden új abszolút melegrekord született Magyarországon, az előzetes adatok szerint ugyanis Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek. A valaha mért legmagasabb hazai hőmérséklet rekordja korábban Kiskunhalashoz kötődött, ahol 2007. július 20-án 41,9 Celsius-fokot rögzítettek.

Ezt a nagytérségi jelenséget a Kárpát-medence földrajzi adottságai tovább erősítették. A hegyeken átbukó levegő eleve melegebbé és szárazabbá válik, a gyenge légmozgás pedig nehezíti a terület átszellőzését. Emellett a kiszáradt talaj is rontott a helyzeten. Nedves felszín esetén a napenergia egy része párolgásra fordítódik, ami hűti a környezetet. Mivel azonban Magyarország több régiójában - különösen a Duna–Tisza közi Homokhátságon - jelentős a vízhiány, ez a természetes hűtőhatás elmaradt, így a nap energiája közvetlenül a levegőt melegítette fel.

A tartós forróság legkomolyabb egészségügyi kockázatát azonban nem a nappali csúcsok, hanem a trópusi éjszakák jelentik, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá. Az elmúlt napokban az ország nagy részén ez volt a jellemző, a fővárosban pedig mindezt a városi hősziget-hatás is fokozta. Ha éjszaka sincs érdemi lehűlés, a szervezet hőleadása alvás közben is korlátozott marad. Ez a folyamatos hőterhelés rendkívül megterhelő, különösen az idősek, a krónikus betegek és a kisgyermekek számára. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elemzése szerint a hőhullámos napokon a napi halálozás országos átlagban mintegy 15%-kal emelkedik, amit a nemzetközi kutatások is alátámasztanak.

A szélsőséges időjárás egyértelműen összefügg a klímaváltozással, és ma már egy eleve melegebb éghajlati alapállapotra rakódik rá. A World Weather Attribution elemzése rámutatott, hogy egy hasonló, nyár eleji hőhullám 1976-ban még nagyjából 3,5 fokkal, míg 2003-ban 2 fokkal lett volna hűvösebb, a mostanihoz hasonló éjszakai hőség esélye pedig korábban elenyésző volt. Ezt támasztja alá a Copernicus európai klímajelentése is, amely szerint kontinensünk a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik.

Bár a csütörtökön érkező hidegfront átmenetileg véget vet a tikkasztó hőségnek, a hosszabb távú modellszámítások szerint nem lélegezhetünk fel tartósan. Az előrejelzések alapján a melegedés súlypontja nyugatról lassan kelet felé húzódik, így július közepén egyértelműen Közép-Európa fölé érkezik. Ennek következtében hazánkban ismét olyan időszak várható, amikor a hőmérséklet jelentősen meghaladja majd a sokéves átlagot.