A legfrissebb híreink növénytermesztés témában: a legaktuálisabb események, történések, információk szántóföldi növénytermesztésről, gyümölcstermesztésről, zöldségtermesztésről. Hogyan hatnak és befolyásolják a növénytermesztést a különböző időjárási események? Tőlünk megtudhatod!
A FAO júliusi előrejelzése alapján a 2025-ös globális gabonatermelést 2925 millió tonnára becsülik.
Országszerte adtak ki elsőfokú figyelmeztetést zivatarok miatt, míg öt megyénél felhőszakadás miatt lépett érvénybe riasztás.
Az ország legnagyobb részén felhőátvonulások lesznek több-kevesebb napsütéssel, de északkeleten erősebben felhős idő várható
A horgászok számára nehézséget jelent, a természetvédelmi szakemberek azonban örülnek a jelenségnek.
Minden szövetségi tartományban jelentősen magasabb hozamok várhatók, mint az előző évben.
Hőségmentes lesz a hét, és több helyen fordulhatnak elő záporok, zivatarok az országban.
A kukorica állapotromlása megállt, de korai lenne még felmérni, mennyit javított a helyzeten az elmúlt napokban hullott csapadék.
A hazai dísznövényexport szinte teljes egészében (97,6%) öt EU-tagországba irányult - a legnagyobb felvevő Románia volt, amely önmagában a kivitel közel felét adta.
Az ingyenes öntözővíz több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára.
Letört faágak, kidőlt fák, villanyoszlopok, repülő tetők, széttört hajók, áramkimaradások, forgalmi leállás jellemezte az elmúlt két napot.
Hosszú aszályos hetek után hoztak csapadékot hazánkba az elmúlt két napban átvonuló záporok, zivatarok.
Hajnal óta a Dunántúlon és Budapest környékén többfelé hatalmas széllökések vannak.
Mozgalmas volt a hétfő, a viharok előtt melegrekord, a viharokban szélrekord dőlt meg.
Több megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szerdára Magyarországon zivatar és felhőszakadás veszélye miatt.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult időre számíthatunk, hosszabb szakadozások nagyobb eséllyel az ország délnyugati, valamint északkeleti, keleti részein fordulhatnak elő
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
A legmagasabb, harmadfokú riasztásokat adtak ki néhány kelet-magyarországi járásra.
János-hegy állomáson 137 km/h-s széllökést mértek, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legnagyobb széllökés országos és fővárosi rekordja.
Az idén az átlagosnál jóval kevesebb zivatar volt a Balatonnál, hétfőn fordultak elő először óránként 100 kilométeres sebességet meghaladó széllökések.
Az EU-tagállamok többsége további módosításokat követel az erdőirtás elleni törvényhez, mivel egyes termelők nem tudnák teljesíteni a feltételeket.
A hét első felében többfelé várhatók záporok, helyenként akár intenzív viharok is, miközben a tartós hőség is mérséklődik.
Hatalmas pusztítást végzett hétfőn az országon átrobogó viharrendszer, nem kímélte az épületeket, a fákat, az autókat, a villanyvezetékeket sem.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
