Elképesztő: ki nem találnád, mit sikerült kiolvasniuk a szőlőmagokból a kutatóknak

Elképesztő: ki nem találnád, mit sikerült kiolvasniuk a szőlőmagokból a kutatóknak

MTI
Több száz éves szőlőmagokból olvasták ki kutatók Franciaország világhírű borvidékének, Champagne-nak a történetét.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A CNRS francia kutatóközpont és a Montpellier-i Egyetem szakemberei Troyes-ban és Reims-ben feltárt, az 1. és 15. század közötti időszakból származó szőlőmagokon végeztek morfológiai elemzés, olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. Az eredmények szerint a "vad" szőlők végig jelen voltak a térségben a vizsgált időszakban. A Gallia déli részéről származó háziasított fajták az 1. században jelentek meg és a 2. és 3. század elsődleges szőlőfajtáivá váltak.

Nagyjából 1000 körül a "vad" szőlő újra megerősödött, és megjelentek azok a fajták, amelyek a mai Champagne borvidékre jellemzőek. Ezt az időszakot intenzív gazdasági és társadalmi változások jellemezték, valamint több száz éven át tartó globális felmelegedés kísérte. A felmelegedés következtében a 11-12. században ismét a déli fajták váltak uralkodóvá. A hideget jobban viselő északi szőlőfajták több mint 300 évvel később jelentek meg a kis jégkorszak hajnalán, kiszorítva a déli fajtákat. A tanulmányt a Scientific Reports című folyóirat közölte.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?