2019. április 19. péntek Emma

Hírek - Növény

Ezt ne hagyd ki vetés előtt: sokat bukhatsz, ha elfelejted

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában ugyanis a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani. Vetés előtt ezért érdemes minden esetben talajmintákat venni, megvizsgálni a termőföld vízháztartását, illetve a talaj pH-értékét is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) jelenti a 3 legfontosabb elemet, ezek mellett még opcionálisan mérhető: ammónia, magnézium, vas, réz, cink, molibdén, mangán, klór és szulfát - írja az Agrogazda.hu mérőműszerek Kft. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben kell kijuttatni, úgy, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban tudják hasznosítani. Ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek – első sorban a vizek – összefüggő terhelése elkerülhető lesz.

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.


A talajvizsgálatkor leggyakrabban előforduló tápanyaghiányok és okozatai

  • Nitrogénhiány: többségében az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld, vagy sárga színével járnak együtt.

  • Foszforhiány: a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik csak. A foszforhiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.

  • Káliumhiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak.

  • Vízhiány: a vízhiány – annak mértékétől függően – a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését jelentősen csökkentheti, sőt a növény pusztulását is okozhatja.

  • Nem megfelelő talaj pH-érték: a talaj pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését.

A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogénmaradvánnyal lehet számolni, illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát, vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről. A talajmintákat legalább 30-60 centiméter mélyről kell venni a talajmintavevővel, a késő tavaszi teszteket ugyanakkor elegendő 20-25 centiméter mélységből elvégezni, mivel ezeket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik.

Egyik legfőbb lépésként nem árt, ha folyamatosan vizsgáljuk termőföldünk vízháztartását egy talajnedvesség mérővel. Egy aszályos időszak szemmel is jól látható károkat okoz minden terményben, de egyes kultúrák különös odafigyelést igényelnek a megfelelő talajnedvesség megtartása érdekében. 

A növények a talaj pH értékére is eltérően reagálnak: egyes kultúrák a kissé savas, mások a kissé lúgos kémhatást kedvelik. Ezért igen fontos tényező a termőföldek savasságának megállapítása egy pontos talaj pH mérővel. Általában a semleges talaj pH-értéke (pH=6-7) felel meg a növénytermesztés általános feltételeinek, a hazai talajok pH-értéke azonban általában magas. A Magyarországon termesztett növények alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. 

Szántás, talajlazítás előtt penetrométerrel meg kell vizsgálnunk, hogy a talajban hol vannak vízzáró rétegek, mennyire kötött a talaj, tehát a talaj szerkezetét, ennek hiányában ugyanis a nem megfelelő eketalp beállítással rengeteg pénzt elpazarolhatunk talajműveléskor. A túlságosan kötött talajból a növények csak korlátozottan tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat, illetve a levegő is kevésbé tud cserélődni a kötött talaj részecskéi között.

Ahogy azt az agrárszektor.hu megírta, a jó minőségű kerti talaj valóban az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy megfelelően növekedjenek növényeink. A probléma az, hogy nem minden kertész rendelkezik ilyen talajjal, ezért gyakran van szükség arra, hogy javítsuk a minőséget. Sok természetes módszer van, amellyel javíthatjuk kertünk talaját és elősegíthetjük az egészséges növénynövekedést, ilyen akár a komposztálás, a trágyázás, vagy a megfelelői konyhai hulladékok használata. 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu