Hemzsegnek a pockok ezekben a magyar megyékben: mindent elpusztítanak

Hemzsegnek a pockok ezekben a magyar megyékben: mindent elpusztítanak

Idén a korábbi években megszokottnál is jelentősebb a pocokinvázió Magyarországon, a szántóföldeken elszaporodott mezei rágcsálók óriási károkat okoznak a gazdáknak. A mezei pocok jellemzően a szántóterületeken és gyümölcsösökben jelenik meg, valamint jelentős gazdasági kárt okoz a kalászosokban, a kapásnövényekben és a lucernásokban is - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Kiemelték, ez az oka annak, hogy a rágcsáló népességének növekedése Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyét érinti a leginkább, ezekben a térségekben ugyanis hangsúlyos az őszi búza vetésterülete.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A mezei pocok fontos gerinces kártevő Európa-szerte a szántóföldi és kertészeti kultúrákban. Előfordulása kiemelten a Kárpát-medencében jellemző, azon belül is elsősorban az ország déli vármegyéiben. Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, hatalmas károkat okoz idén a rágcsáló a magyar gazdáknak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közlése szerint, a termelői jelzések alapján egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött. A mezei pocok esetében ugyanis néhány évente gradáció, azaz túlszaporodás jelentkezik. A Nébih-től lapunk megtudta, jelen állás szerint a kártevő népessége számos megyében közelít a 2014. évben tapasztaltakhoz. Ekkor ugyanis különösen nagy egyedszámban jelent meg szántóterületeinken, gyümölcsösökben és erdészetekben, ezenfelül jelentős gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső vármegyéiben.

A kártevő legutóbbi tömegszaporodása 2020 őszén volt hazánkban, ekkor - 2020 végén és 2021 elején - nagy számban kellett kiadni szükséghelyzeti engedélyeket a rágcsáló okozta kártétel csökkentésére. A rágcsálónépesség növekedéséhez a kártevő számára kedvező időjáráson (meleg, száraz, csapadékszegény nyár vége és ősz) kívül az a gyakorlat is hozzájárult, hogy a termelők egyre nagyobb területen választják a környezetkímélő talajvédelmi eljárásokat, így például a forgatás nélküli talajművelést

- közölte a hatóság. Kiemelték, a rágcsáló népességének növekedése jelenleg Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyét érinti leginkább, ezekben a térségekben jelentős ugyanis az őszi búza vetésterülete.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási károkat okoznak

A mezei pocok alapvetően a szárazabb gyepek és füves területek lakója. Ha túlnépesedik, abban az esetben onnan átvándorol az aktuálisan táplálékot kínáló mezőgazdasági területekre. Hasonló élőhelyként a lucernás vagy a búzaföld ugyancsak kitűnő életteret biztosít a mezei pocok számára. Azonban fontos tudni, hogy gyakorlatilag bármilyen növényt megrágnak, elfogyasztanak, így képesek a mezőgazdasági kultúrákban komoly gazdasági károkat okozni - árulta el a Nébih. Hozzátették, kiskertekben, a folyamatos bolygatás miatt (például kerti munka, szabadidős tevékenység), csak ritkán kell nagyobb kártétellel számolni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan lehet védekezni a mezei pocok ellen?

A mezei pocoknak és más rágcsálóknak is léteznek a népességüket szabályozó természetes ellenségeik, ilyen például a különböző ragadozó madarak, mint az egerészölyv, a vércsék, a varjak vagy a gólya, valamint a ragadozó kisemlősök, a róka, az aranysakál, a nyest, illetve a menyét. Ugyanakkor a természetes populációszabályozás a gradáció szakaszában már nem működik, nem elégséges. Ilyen esetben a termesztett növények megvédése érdekében más lehetőséget, nem természetes módszert szükséges alkalmazni a mezeipocok-népesség és a kártétel csökkentése céljából - közölte a Nébih.

Hazánkban jelenleg a következő hét készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre, melyek mindegyike alkalmas a rágcsáló okozta kártétel kellő mértékű csökkentésére: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid), melyek lakott járatok nyílásába, csalétekdobozva, vagy ládacsapdába helyezve alkalmazhatóak

- tájékoztatták lapunkat. Kiemelték, a szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, ám nem használhatók eredményesen termelőüzemben. Jellemzően csak kisebb területen, házi kertben kijuttatva bírnak megfelelő hatással.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az engedélyezett készítmények mellett a Magyarországon nem engedélyezett Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) és a Rodent Stop (75 mg/kg klórfacinon) rágcsálóirtó szerek szükséghelyzeti felhasználására is nyílt lehetőség. Ezek kizárólag a mezei pocok által veszélyeztetett szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyepterületeken, ruderáliákon járatkezeléssel és növényorvos felügyelete mellett alkalmazhatóak. A klórfacinon hatóanyag az úgynevezett antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló szerek csoportjába tartozik. Miután a szer minden melegvérű állatra toxikus hatással van, az engedélyező hatóságnak kellő körültekintéssel kell eljárnia.

A Nébih a vadonélő állatok védelme érdekében nem engedélyezi a klórfacinon tartalmú csalétek talaj felszínére történő kijuttatását, mert az komoly kockázatot jelent a melegvérű gerincesekre, különösen a nem-cél kisemlősökre, valamint az azokkal táplálkozó ragadozókra. A talajfelszínre kiszórt tört mag alapú, tehát tápértékkel bíró csalétket a magevő és a mindenevő nem-cél gerincesek, madarak és emlősök is elfogyaszthatják (közvetlen vagy primer mérgezés), amely tömeges állatmérgezésekhez vezethet

- hívta fel a figyelmet a hatóság.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?