A gazdafórum szervezője, Lempert László elmondta, az érvényben lévő szabályozás szerint a mezei pockok túlszaporodása olyan kockázati tényező, amellyel a gazdálkodóknak számolniuk kell, jogi alap nélkül a kártérítési igény nem támasztható alá - írja a Népszava. A gazdák közül többen is közölték a fórumon, hogy ennek ellenére haladéktalanul tisztázni kellene a mezei pocok elleni védekezés általános előírásait. Annál is inkább, mert becslésük szerint az invázió sújtotta területek gazdáinak legalább 80 százaléka nem tett eleget védekezési kötelezettségének. A kártevő ellen pedig az egyidejű és azonos intenzitású védekezés az egyetlen hatékony eszköz.

A gazdafórum résztvevői közül többen is kiemelték, hogy komoly felelősség terheli az államot a mezei pocokinvázióért, mert sem az általa fenntartott csatornák mentén, sem a tulajdonában lévő erdős területeken és a nemzeti parkokban nem folyt védekezés a rágcsálók ellen. Jelentősen nehezíti a gazdák dolgát, hogy nincs megfelelő mennyiségű méreganyag, de ez csak az egyik gond. A méreg kihelyezése a járatokhoz akkora nagyságrendű élőmunkaerőt igényel, amit képtelenség biztosítani.

Az agrártárca megtiltotta a felületkezelést, vagyis a méreganyag szántóföldi kihelyezését, így azt kizárólag a járatok nyílásainál lehet elhelyezni. Nem old meg semmit, hogy a szakhatóság engedélyezte a mezei pockok elleni védekezésre használt készítmények kihelyezhető mennyiségének 20 százalékos emelését

- hangzott el.