Ezt sokan nem tudják: csak így lehet spárga- vagy gyógynövény ültetvényt telepíteni

A támogatott spárgaültetvények követelményrendszere a pályázati felhívás 1. számú melléklete I. táblázatában, a gyümölcsfajok között található – olvasható a Nébih oldalán. A felhívás szerint a telepítéshez kizárólag ellenőrzött szaporítóanyag használható fel és a telepítendő fajtának szerepelnie kell a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében. A spárgatelepítés támogatható, ha a telepítés minősített vetőmagból előállított palántával vagy magonccal történik.

Ennek magyarázata az, hogy ellenőrzött szaporítóanyagnak az a spárga palánta/magonc tekinthető, amely a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Nébih MGEI KSZFO) által vezetett engedélyes zöldségpalánta előállító, vagy forgalmazó üzemből származik. Az engedélyszám hat számjegyből és a /ZT, vagy /ZN jelből áll. A regisztrált üzemeket a növénytermesztési hatóság a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: Zöldség rendelet) rendelkezései alapján rendszeresen ellenőrzi. A regisztrált üzemek a spárgapalántákat kizárólag minősített vetőmagból állíthatják elő, amelyet a hatóság ellenőriz.

A spárgafajta megfelelőségét a Nébih honlapján is megtalálható Zöldség-, Gyógy- és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzék 2020 című kiadványban, valamint az interneten elérhető Közösségi fajtajegyzékben lehet leellenőrizni. A kereső Species sorában kell kiválasztani a „H-8-Asparagus-Asparagus officinalis” kifejezést, a Search gombra klikkelve pedig találatként megjelenik az Európai Unióban az árutermesztésben felhasználható összes spárgafajta.

A „származási igazolás másolatát”, vagy külföldi szaporítóanyag esetén „a szaporítóanyag származását igazoló dokumentumot (adás-vételét igazoló számla, szállítólevél, származási igazolás) az első kifizetési kérelemhez kell mellékelni. Erre azért van szükség, mert a fent említett regisztrált palánta-előállító és -forgalmazó üzemek úgynevezett „szaporítóanyag-kísérő okmányt” kötelesek adni a tőlük vásárolt spárgapalántához. Ez lehet a Nébih által rendszeresített, a honlapról letölthető okmány, vagy az üzem saját számlája, szállítójegye is abban az esetben, ha tartalma megfelel a Zöldség rendelet 30. § (5) bekezdés a) - k) pontban feltüntetetteknek. Az okmány arról ismerhető fel, hogy tartalmazza:

• a forgalmazó üzem fentebb részletezett ZT, vagy ZN engedélyszámát,
• az „EK minőség”, vagy ’EU quality” kifejezést,
  
• a Nébih nevét,
  
• Magyarország tagállamkódját (HU),
  
• az üzem nevét,
  
• egyedi sorszámot (naptári hetet, vagy tételszámot),
  
• a kiállítás dátumát,
  
• a faj közönséges nevét (spárga),
  
• a fajta nevét
  
• és a palánta darabszámát.
  

A szabályosan kiállított szaporítóanyag-kísérő okmány megfelel a pályázati kiírás szerinti „származási igazolás”-nak. Amennyiben a spárga palántát uniós tagállamban vásárolták, a szabály ugyanaz, ebben az esetben is az engedélyszámot tartalmazó, „supplier’s document”-nek is nevezett „szaporítóanyag-kísérő okmány” (számla) a megfelelő igazolás. Harmadik országból származó spárgapalánta esetén a számla igazolhatja a származást.

A támogatás gyógy-, aroma és fűszernövények (a továbbiakban: gyógynövény) tekintetében a Felhívás III. táblázata szerinti követelményeknek megfelelő fajokra, a C vagy a G oszlopban meghatározott tőszámú/sortávú ültetvények telepítéséhez adható. Ebben a növényeket 5 csoportra osztják:

• fás szárú, cserjés típusú (vadrózsa, kökény, galagonya, egybibés galagonya, cserszömörce, közönséges boróka),
  
• félcserje típusú növények (valódi levendula, hibrid levendula, rozmaring),
  
• évelők I. (kasvirág herba- és gyökér-hasznosításra, mezei cickafark, tárkony, fehér üröm, római kamilla, csalán herba és gyökér, kerti ruta, orbáncfű, lósóska, vasfű, articsóka, kisvirágú füzike),
  
• Évelők II. (Lamiaceae) (borsmenta, fodormenta, citromfű, izsóp, kakukkfű, szurokfű, orvosi zsálya, évelő borsfű),
  
• egyéb (fehér mályva herba és gyökér, lestyán levél, termés és gyökér, angelika, muskotályzsálya, édeskömény).

A szaporítóanyagokra az alábbi követelmények vonatkoznak:

Félcserje és lágyszárú fajok (2-5. fajcsoport) esetén az alábbiak egyikét az első kifizetési kérelemhez kell csatolni:

• a vetőmag minősítését az 50/2004. FVM rendelet szerint igazoló okiratot,
• szállítói igazolást, amely tartalmazza a vetőmag fajtaazonosságát, tisztaságát, csíraképességét,
• a növénytermesztési hatóság vizsgálati jegyzőkönyvet, amely igazolja a vetőmag fajtaazonosságát, tisztaságát, csíraképességét,
  
• vásárolt lágyszárú, illetve félcserjés palánta esetén a zöldségpalánta vagy dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányt,
• saját nevelésű magról vetett palánta esetén a kiindulási vetőmag (az első három pontban leírtak) egyikét
• vegetatív úton előállított szaporítóanyag esetén a területileg illetékes növényegészségügyi hatóság „mentes” minősítésű szemlejegyzőkönyvét.

A fenti fogalmak és bizonyítványok értelmezése nem könnyű, ezért az alábbiakban a Nébih segítséget nyújtott az értelmezésükhöz: általánosságban elmondható, hogy a gyógynövényeknek egy nagyon kis része tartozik csak a Zöldség rendelet hatálya alá, mindössze azon gyógynövény fajokra és fajtáira terjed ki, amely fajták megtalálhatók a Zöldség-, Gyógy- és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzék 2020 című kiadványban. Ezek a fajok és fajták megtekinthetők a Nébih honlapján a Nemzeti fajtajegyzékben. A Zöldség rendelet hatálya nem terjed ki a többi gyógynövény fajtára és az alapfajokra sem, esetenként azonban, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után kérhető olyan igazolás, amely a vetőmagvak Zöldség rendeletnek való megfelelését igazolja, amennyiben a rendeletben az alapfaj minősítő határértékkel rendelkezik. A fenti igazolások tekintetében ez úgy kell értelmezni:

• A Nébihnél regisztrált vetőmag előállító és forgalmazó a gyógynövény vetőmag 50/2004. FVM rendelet szerinti minősítését a „Vetőmag minősítő belföldi bizonyítvánnyal” igazolja.
  
• Szállítói igazolást az a Nébihnél regisztrált vetőmag-forgalmazó adhat, aki vásárolt gyógynövény vetőmagot hoz forgalomba. A szállítói igazolás tartalmazza a forgalmazó nevét és címét, a vetőmag faj-fajtanevét, mennyiségét, tisztasági és csírázóképességi értékét.
• A Nébih ÉLI Központi Vetőmagvizsgálati Laboratóriuma, vagy más, a Nemzeti Akkreditációs Hatóság (NAH) által vetőmag vizsgálatára akkreditált laboratóriuma, ügyfél kérelmére – meghatározott díj fejében - megvizsgálja a kért gyógynövény vetőmag tisztaságát és/vagy csírázóképességét. Ebben az esetben a laboratórium „Vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyvet” ad ki a vizsgált gyógynövény vetőmagról, amely megfelel a felhívás szerinti növénytermesztési hatóság vizsgálati jegyzőkönyvének.
• Zöldségpalánta szaporítóanyag-kísérő okmányt az a forgalmazó adhat ki, aki szerepel a Nébih MGEI KSZFO zöldségpalánta előállítók és forgalmazók nyilvántartásában. Az okmány lehet a Nébih által rendszeresített, a honlapról letölthető okmány, vagy az üzem saját számlája, szállítójegye is abban az esetben, ha tartalma megfelel a Zöldség rendelet 30. § (5) bekezdés a) - k) pontban feltüntetetteknek.
  

Az okmány arról ismerhető fel, hogy tartalmazza

• a forgalmazó üzem e cikk spárga fejezetben részletezett ZT, vagy ZN engedélyszámát,
• az „EK minőség”, vagy ’EU quality” kifejezést,
  
• a Nébih nevét,
  
• Magyarország tagállamkódját (HU),
  
• az üzem nevét,
  
• egyedi sorszámot (naptári hetet, vagy tételszámot),
  
• a kiállítás dátumát,
  
• a faj közönséges nevét,
  
• a fajta nevét és a palánta darabszámát.
  

A szabályosan kiállított szaporítóanyag-kísérő okmány megfelel a pályázati kiírás szerinti „zöldségpalánta szaporítóanyag-kísérő okmány”-nak. Bizonyos gyógynövények szaporítóanyagát dísznövény szaporítóanyag-termesztőktől lehet beszerezni. Ebben az esetben dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmány szükséges az igazoláshoz. Dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányt az a szaporítóanyag-forgalmazó adhat ki, aki szerepel a Nébih MGEI KSZFO Dísznövény szaporítóanyag-termesztők és -forgalmazók nyilvántartásában.
Az okmány lehet a Nébih által rendszeresített, a honlapról letölthető okmány, vagy az üzem saját számlája, szállítójegye is abban az esetben, ha tartalma megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: Dísznövény rendelet) 5. § (5) bekezdés a) - i) pontokban feltüntetetteknek.

Az okmány arról ismerhető fel, hogy tartalmazza

• a forgalmazó üzem hat számjegyből és a DT, vagy DN jelölésekből álló nyilvántartási számát,
• az „EK minőség” vagy ’EU quality” jelölést,
  
• a Nébih nevét,
  
• Magyarország tagállamkódját (HU),
  
• a forgalmazó nevét,
  
• egyedi sorszámot (naptári hetet, vagy tételszámot),
  
• a kiállítás dátumát,
  
• a faj botanikai nevét,
  
• a fajta nevét,
  
• a szaporítóanyag darabszámát,
  
• valamint vetőmag esetén a tisztasági és csírázási %-ot.
  

A szabályosan kiállított szaporítóanyag-kísérő okmány megfelel a pályázati kiírás szerinti „dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmány”-nak. Abban az esetben, ha az ültetvénytelepítéshez felhasznált palánta saját nevelésű magról lett előállítva, a kiindulási vetőmag tekintetében szükségesek az első három pontban leírt igazolások.

Abban az esetben, ha a telepítéshez felhasznált palánta nem magról, hanem vegetatív úton (pl. dugványozással) lett előállítva, a származási igazoláson kívül szükség van még a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóság által kiállított, „mentes” minősítésű jegyzőkönyvre is. A kérelmet a tevékenység helye szerinti területileg illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell benyújtani.

Fás szárú, cserje típusú fajok (1. fajcsoport) esetén az alábbiak egyikét az első kifizetési kérelemhez kell csatolni:

• gyümölcs vagy erdészeti szaporítóanyag származási igazolvány,
• dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmány,
• saját előállítású szaporítóanyag esetén a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóság „mentes” minősítésű szemlejegyzőkönyve.

A gyümölcs szaporítóanyag származási igazolvány szigorú számadású bizonylat, amelyet a Nébih MGEI KSZFO nyilvántartásában szereplő engedélyes gyümölcs szaporítóanyag-termesztő vagy forgalmazó adhat ki. Az erdészeti szaporítóanyag származási igazolvány szintén szigorú számadású bizonylat, amelyet a Nébih MGEI Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály nyilvántartásában szereplő engedélyes erdészeti csemetetermesztő vagy -forgalmazó adhat ki. Attól függ tehát, hogy milyen okmány szükséges, hogy a fásszárú, cserjés típusú ültetvény szaporítóanyagát milyen engedéllyel rendelkező szaporítóanyag-forgalmazótól vásárolják. Ha a telepítést végző maga is rendelkezik ezen engedélyekkel, akkor maga is kiadhatja a származási igazolványt.

A dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmány egy olyan okmány (rendszerint a szaporítóanyag számlája) amelyet a Nébih MGEI KSZFO nyilvántartásában szereplő dísznövény szaporítóanyag-termesztő vagy forgalmazó adhat ki. A d) pontban részletezett adattartalmú dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmány a díszfaiskolában, vagy egyéb dísznövény szaporítóanyag-termesztőtől, vagy forgalmazótól vásárolt szaporítóanyag esetében igazolhatja a származást. Regisztrált dísznövény szaporítóanyag-termesztő vagy forgalmazó saját magának is ezzel igazolhatja a szaporítóanyag származását, ebben az esetben azonban a Nébih az általa rendszeresített formanyomtatványt ajánlja.

Saját előállítású szaporítóanyaggal való telepítés esetén a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóság „mentes” minősítésű szemlejegyzőkönyvét szükséges beszerezni. Ezt a tevékenység helye szerinti kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától lehet igényelni.

Címlapkép: Getty Images