2020. április 5. vasárnap Vince

Hírek - Növény

Kész, vége? Eltűnhet a magyar mák a boltokból?

Sokak számára ismert, hogy Nyugat-Európa, de a világ többi része is alig ismeri a mákot, ha hallott róla, akkor is leginkább a morfin jut eszébe róla. Ezért kellett az EU-ba lépésünkkor minden követ megmozgatnunk azért, hogy az étkezési mák termelését ne korlátozzák elviselhetetlenül szigorú előírásokkal. Az utóbbi években csökkent a hazai máktermő terület, hiszen megszűnt a máktok hazai feldolgozása, a szem értéke pedig a cseh kínálattól függően hektikusan változik. Vajon azt jelenti ez, hogy veszélyben a hazai étkezési mák? Utánajártunk.
 
 

Termelési és piaci oldalról is akad néhány jelentős kihívás a mák esetében. Vegyük ezeket sorra. Korábban a mák gyomirtása okozta az egyik legnagyobb gondot, lévén gyenge kezdeti fejlődésű, viaszos levelű és tág sorközzel vetett növény volt kevés olyan vegyszerrel, amit biztonságosan lehet alkalmazni ebben a növényi kultúrában. Pájtli József szerint a gyomkérdés – mióta alkalmazható a kultúrában egy tembotrion hatóanyagú szer – megoldottnak tekinthető, de ehhez természetesen az kell, hogy már az előveteményt is annak tudatában kezeljük, hogy hamarosan mák kerül az adott táblába.

A Tolna megyében 600 hektáron gazdálkodó – szakmai körökben jól ismert – termelő szerint az ideális vetésforgó búzával kezdődik. Ezt a repce követi – ebből az egyre nagyobb problémává való pipacsot lehet jól kiirtani –, majd ismét búza jön, amiben az évelő kétszikűekre fordíthatunk gondot. Ezt követheti a mák, melynek földjében ekkor már a legproblémásabb konkurensek magkészlete erősen megritkul, a maradékot pedig elvégzi a gyomirtó. Nyilván ennek kijuttatási időpontját is gondosan kell megválasztani, lévén levélherbicid, ezért a gyomok fejlettsége és a munkához szükséges időjárás szerencsés konstellációja is fontos a jó eredményhez. Nem untatnám az olvasót azzal, hogy a mák sorköztávolságának is mekkora szerepe van a gyomosodásban, ugorjunk inkább rögön a következő a bökkenőre, az időjárásra.


Megváltozott a klíma

A szakember szerint a tavaszi mák előbb-utóbb eltűnik Magyarországról, és ennek csak egyik oka, hogy az ipari mák hazai feldolgozása megszűnt, a másik a klíma előnytelen változása. Hiába vannak kiváló máktalajaink Bács-Kiskunban és Békésben, ha ma már a profitábilis termesztéshez öntözésre is szükség lenne. Ugyan ki rakja lineár alá ezt a kultúrát? Óriási jelentősége lett a virágzás és érés idejének is. A tavaszi mák nagy eséllyel egy aszályos időjárásban kénytelen virágot bontani, jellemzően túl korán és kényszerérik, ami alaposan lerontja a potenciális hozamot.

„Igaz, tavaly az őszi mákkal meg pont egy csapadékhullámba futottunk bele a virágzás idején. A tokok szépen kifejlődtek, de csak negyedig töltődtek fel mákszemekkel….” – fűzi hozzá a termelő, aki a termelés minden mozzanatában a lehető legintenzívebb kiszolgálásra törekszik minden kultúrában. Véleménye szerint ma a legnagyobb gondot a rovarkártevők jelentik – és nemcsak a mákban. A neonikotinoidok kiszorítását a termelésből óriási hibának tartja Pájtli József.

Ő az őszi vetésű, étkezési célú Zeno Plus mákfajtával foglalkozik 50-70 hektáron. A klimatikus okokon kívül az őszi mák mellett szól a hosszabb tenyészidő, és emiatt a tavaszi fajtáknál 50 százalékkal nagyobb hozam is, ami így hektáronként 1,2 tonnára tehető. Szükséges persze egy stabil felvásárló is, aki érdeklődik az étkezési mák iránt. A Tolna megyei gazdálkodó esetében ez a Pacsai Malom Bt., ahol szívesen vállalják a szemek nagyüzemi tisztítását, csomagolását. Exportra és importra is gyártanak, sőt, termeltetnek is mákot.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Ki veszi meg?

Az étkezési mák hátránya, hogy termelése több adminisztrációs teherrel jár, mint az ipari máké, mivel az utóbbi esetében – hiába szigorúbb az ellenőrzés a magas alkaloida-tartalom miatt – jellemzően egy integrátor át tudja vállalni ezeket a terheket a termelőtől. Ipari mákból is vannak már őszi fajták, a kereslete pedig a gyógyszeripari igények miatt stabil – még akkor is, ha a magyarországi feldolgozása megszűnt.

Az ipari mák termőterülete még ma is többszöröse az étkezésinek Magyarországon, hiszen a tokon kívül a tokban rejlő szemek éppúgy értékesíthetőek, mint az étkezési fajtáké.

Éppen ezért Sotkó Gyula és Szalka János (korábbi Alkaloida Zrt.-alkalmazottak) a Sotiva Seed Kft. révén továbbra is integrálják a régi termelőpartnereket, foglalkozzanak azok őszi vagy tavaszi, ipari vagy étkezési mákkal. Morfin ugyan már nem lesz a termésből, de a tisztított mákszem és a gubó jól értékesíthető. A nyereségesen működő Sotiva Seed Kft. árbevétele 2018-ban már 1,3 milliárd forint volt.

A mákszem felvásárlási ára 300 és 500 forint között szór kilónként, és nagyjából ugyanennyit fizet az integrátor a gubó kilójáért is. Utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh termés nagyságától függ. 2018-ban a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba kúszott: nyár végére elérte a 800 forintot kilónként – mondta tavaly Szalka János az agrárszektor.hu-nak.

A hazai termőterület úgy ingadozik, ahogy a mák ára, 4 és 10 ezer hektár is lehet. A magyar átlagtermés a tavaszi, jellemzően ipari fajtákból 0,8 t/ha, míg az őszi, jellemzően étkezési fajták 1,2  tonnát teremnek. A növény termelési költsége Szalka János szerint a napraforgóéhoz mérhető. Pájtli József ennél magasabb költségszinten termel, de nála a 1,2 tonna a minimumelvárás. Az utóbbi 5 évben mégis elégedetlen a kultúra jövedelmezőségével.

Sokat emelkedett a munkaerő költsége, és egyre fájóbb a szakmában tapasztalható tudáshiány is. Az egyre precízebb gépek és a növekvő adatmennyiség mellett nincs, aki megfelelően értelmezni tudná az információt, és nincs, aki a kijuttatásokat aztán szakszerűen elvégezze. Fájó az is, hogy kisparcellákon kínlódunk, miközben a csehek 400 hektárokon művelik egybefüggően a mákot”

 – jegyzi meg.

Mielőtt végképp temetni kezdenénk ezt a kultúrát: étkezési célú mákból még mindig bőségesen biztosított a hazai ellátás. A KSH adatai szerint a csapnivaló 2018-as termésből – ami össz-vissz 2317 tonna volt –, is félre tudtunk tenni 455 tonnát. valamint 200 tonna exportra is jutott. Ennek bizonyára köze van a mákfogyasztás csökkenéséhez is, erről azonban a KSH nem vezet elkülönített statisztikát, a mákot a dióval, mandulával és mogyoróval együttesen kezeli.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu