2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Növény

Leáldozóban a kukoricának és a repcének? Új növények hódíthatják meg a földeket

Komoly átalakulásokat hozhat az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás a hazai növénytermesztésben, és jelentős arányeltolódások jöhetnek a jelenleg használt növényfajok tekintetében – mondta az Agrárszektornak Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft. és a Mezőseed Kft. ügyvezetője. Hozzátette, fel kell készülni arra, hogy csökkenni fog a kukorica és a repce vetésterülete Magyarországon, helyettük azonban olyan fajok kerülhetnek előtérbe, mint a szója vagy akár a takarmányborsó. A szakemberrel többek között arról is beszélgettünk, melyek a nemesítések legfőbb trendjei, milyen szempontokat kell figyelembe venniük a gazdáknak a megfelelő fajta-és technológiaválasztás során, illetve, hogyan lehet ma eredményesen és jövedelmezően gazdálkodni Magyarországon.
 
 

Agrárszektor: A szélsőséges időjárás évről évre egyre nagyobb kihívás elé állítja a magyar gazdálkodókat. Hogyan, milyen eszközökkel lehet ma felvenni a harcot a hullámzó klimatikus viszonyokkal? Mit tehetnek a gazdák, hogy ilyen körülmények között is jövedelmezően és eredményesen termeljenek?

Blum Zoltán: Az időjárás általában ritkán alakul optimálisan a növénytermesztők számára, de az kétségtelen, hogy az elmúlt évek komoly változásokat hoztak, és ezt a termelők is érezhetik a saját bőrükön. Ha nem is lehet teljes mértékben elkerülni az időjárás negatív hatásait, reagálni rájuk és tompítani őket többféle módon is lehetséges. A megfelelő technológia- és fajta-vagy hibridhasználat sokat segíthet, illetve ennek a kettőnek a kombinációja olyan mozgásteret adhat a termelők számára, amibe nagyon sok helyen bele lehet nyúlni.

Mindenki a saját lehetőségeihez és adottságaihoz mérten dönthet arról, hogy az a technológia, fajta vagy hibrid amit alkalmaz megfelelő-e a jövedelmező és eredményes termesztéshez. A termelőnek mérlegelnie kell, hogy mely eszközök lehetnek azok, amelyek számára az előrelépést biztosíthatják.

Agrárszektor: A megfelelő fajtaválasztás során mely szempontokat érdemes figyelembe venniük a gazdáknak?

Blum Zoltán: Rengeteget változott a világunk nemcsak az elmúlt években, és nemcsak az időjárás tekintetében, hanem például az alkalmazható növényvédő szerek vonatkozásában is komoly restrikciók voltak, hiszen jelentős mértékben csökkent azoknak az igazán hatásosnak számító hatóanyagoknak a köre, amik az elmúlt időszakban jó megoldásokat kínáltak a növénytermesztőknek. Sok olyan tényező van, amely változtatásra kényszeríti a termelőket, ugyanakkor nagyon fontos szemponttá vált a stabilitás. Azok a fajták vagy hibridek tűnhetnek a legjobbnak, amelyek a szélsőségesen változó körülmények között is jó teljesítmény elérésére képesek. A kukoricánál már látszik, hogy az energiaárak változása azt fogja indukálni, hogy a termelők olyan hibrideket keressenek, amelyeknek jobb a vízleadása, de ugyanennyire fontos a tápanyag-hasznosítás kérdése is, hiszen nem mindegy, hogy az a fajta vagy hibrid csak kiugróan magas tápanyagszint mellett képes nagy termés elérésére, vagy alacsonyabb szinten is kifejezetten jó tápanyag-hasznosítást mutat. A legkedvezőbb kombináció természetesen az lenne, ha léteznének olyan fajták, amelyek a talajban alapból rendelkezésre álló tápanyagot is jól hasznosítják, és ha van tápanyag-utánpótlás, azt is. Erre vonatkozóan egyre több információ és vizsgálat lesz elérhető, a termelőknek pedig meglesz a lehetőségük, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe vegyék majd a fajtaválasztásnál.

Forrás: SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft.

Agrárszektor: Nemcsak a megfelelő fajtaválasztás fontos az időjárási kockázatok csökkentésében, de a technológia is. Melyek a fő irányvonalai most az ideális technológiaválasztásnak? A precíziós megoldásoknak milyen szerepük lehet például a vetésben?

Blum Zoltán: A klasszikus egyetemi tanulmányok azt írják, hogy akár extenzív, akár intenzív termesztési körülményekről beszélünk, a technológia igen jelentős mértékben meghatározza a sikerességet. Fel kell készülni arra, hogy a következő időszakban valószínűleg minden technológiai elemhez hozzá kell majd nyúlniuk a termelőknek, legyen az a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a fajtaválasztás vagy éppen a precíziós technikák alkalmazása. Például a precíziós eszközök alkalmazása már a vetésnél jelentősen tudja befolyásolni annak hatékonyságát, illetve később az állomány fejlődésének dinamikáját is.

Persze ezekre az elemekre sem szabad úgy tekinteni, mint valami csodaszerekre, ezek csupán eszközök, amelyeket alkalmazhatunk. Sokaknak még ki kell próbálniuk őket, tapasztalatokat szerezni, de az biztos, hogy az előrelépés egyik eszköze lehet az ilyen technológiák jövőbeni alkalmazása.

Agrárszektor: Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a fajtákkal és a hibridekkel szemben támasztott követelményeket? Mekkora és milyen kihívások elé állítja ma a nemesítőket, vetőmagtermelőket a klímaváltozás?

Blum Zoltán: A nemesítők is ugyanazon égbolt alatt dolgoznak, mint a növénytermesztők, azzal a körülménnyel nehezítve, hogy bármilyen modern technológiát is alkalmazunk, a nemesítés folyamata több év. Hiába próbálunk tehát előre látni, és új nemesítési módszereket kialakítani, a vetőmag optimális esetben csak 8-10 év múlva kerülhet a piacra. Ugyanakkor a klímaváltozással kapcsolatos fejlesztések már jó néhány évvel ezelőtt elindultak, hiszen mindenki érzékelte, hogy a világ változik körülöttünk, és az is látható volt, hogy a hatóanyag-kivonásokra egyfajta megoldást kell majd kitalálniuk a nemesítőknek is. Bizonyos kihívásokra a nemesítők már egészen jó válaszokat tudnak adni, ilyenek például a betegségekkel kapcsolatos rezisztenciák, de vannak olyan nehézségek, mint a kártevők, amelyek ellen a nemesítés nem fog tudni megoldást nyújtani. Kiemelném azonban, hogy őszi káposztarepcében, illetve őszi árpában a vírusok ellen már nagyon szép eredményeket sikerült elérni. A szárazságtűrés szintén egy klasszikus téma a nemesítésben, ugyanakkor jó szem előtt tartani, hogy extrém körülmények között nem tartható fenn egy nagyon magas termésszint, de megfelelő fajtahasználattal a terméscsökkenés minimalizálható.

Agrárszektor: Ezen kihívások árnyékában, melyek ma a növénynemesítés fő trendjei, irányai hazai és globális szinten egyaránt?

Blum Zoltán: Az elmúlt években nagyon elterjedtek a vetőmagokra felvitt biostimulátorok, amelyek egyfajta vitaminként szolgálnak a növények számára. Jellemzően akkor van jelentőségük, ha nem optimális körülmények között fejlődnek az állományok, akkor ugyanis plusztámogatást tudnak nyújtani számukra. Komoly előrelépés várható a vetőmagok fizikai paramétereinek alakulásában is, és habár sok növény esetében már alapelvárás a kalibrált, frakcionált vetőmag, érdemes lenne ezt más növényfajok esetén is alkalmazni. A saját kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy a homogénebb, egységesebb vetőmagméret előnyt jelent a szántóföldi kelés során, és ha van rá lehetőség, akkor minden olyan opcióval élni kell, amely elősegíti az állományok dinamikus, jó fejlődését.

Nincs könnyű dolgunk, hiszen az új fajták és hibridek bevezetésénél, piacra vitelénél, nemcsak az a fontos, hogy milyen teljesítményre képes, azt is komolyan meg kell vizsgálni, hogy milyen az új vetőmag előállíthatósága. Hiába van ugyanis egy jó genetikai potenciál a kezünkben, ha nem sikerül a megfelelő mennyiségben és minőségben előállítani a vetőmagot, akkor nem sokat ért a fejlesztésbe ölt pénz.
Forrás: SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft.

Agrárszektor: A fenntarthatóság óriási szerepet kapott az utóbbi időben az Európai Unióban, hogyan hatnak ezek a törekvések a nemesítésekre, a vetőmagtermelésre, illetve felhasználására?

Blum Zoltán: Az biztos, hogy az ökológiai termesztés részaránya növekedni fog, hiszen ez a kitűzött cél, de a termelőknek is át kell gondolniuk, hogy ilyen körülmények között melyek azok a fajok, amelyeket eredményesen és fenntarthatóan tudnak termelni. Fel kell készülni a növényvédőszer-hatóanyagok további csökkenésére, de a tápanyag-utánpótlásban is szigorítások várhatók, mindezek pedig jelentős hatással lesznek a növénytermesztésre. Ezek a nemesítőknek is kihívást jelentenek, és bizonyos tulajdonságok komolyan fel fognak majd értékelődni a növények esetén. A termelőknek is újra kell számolniuk a saját gazdálkodási rendszerüket, illetve mérlegelniük kell, hogy az a vetésforgó, amit eddig működtettek, fenntartható-e, kell-e arányváltozásokat eszközölniük benne, vagy adott esetben érdemesebb lenne-e belevágniuk új növényfajok termesztésébe. A korábbi, jó értelemben vett egyszerűség megváltozik, sokkal komplexebbé válik a rendszer, és minden egyes elemnél alaposan el kell majd gondolkodni azon, hogyan lehet sikeresen beépíteni a gazdálkodásba.

Agrárszektor: Mennyire nyitottak a magyar gazdálkodók az új fajták iránt, mennyire ismerik fel, hogy az évről évre változó éghajlati viszonyok miatt akár változtatniuk kell az eddigi fajtahasználaton? Milyen új fajtákat és hibrideket használhatnak fel a gazdák?

Blum Zoltán: A termelők jelentős része nyitott az innovációkra, még akkor is, ha manapság is sokat halljuk azt, hogy azért ragaszkodnak bizonyos elemekhez, mert régen is úgy csinálták. Természetesen ez utóbbi is egyfajta hozzáállás, de nem biztos, hogy a jövőben a sikeres gazdálkodás alapját képezheti. Jellemzően mindenkinek a saját tapasztalatai adják az alapot a döntések meghozatalához, de sokan nyitottak arra, hogy kipróbáljanak kisebb területen egy új fajtát vagy hibridet, és ha jól működik, kedvezőek a tapasztalataik, akkor hajlandók a nyitásra. Nem gondolom tehát, hogy az innovációra való hajlandóság tekintetben rossz helyzetben lennénk.

Agrárszektor: Be kell-e arra rendezkedni, hogy a változó időjárási körülmények miatt nemcsak új fajták, hibridek, de új fajok használatára is rákényszerülnek a magyar gazdálkodók? Érdemes kitörni a legnépszerűbb búza-kukorica-repce-napraforgó körből? Mely gabonákban, olajos növényekben lehet most a legnagyobb potenciál?

Blum Zoltán: Rövid vagy középtávon arra nem számítanék, hogy valamilyen nagyon egzotikus növényfaj bekerülne a magyarországi termesztésbe, bár hosszú távon ezt nyilván nem lehet kizárni. Arra ugyanakkor fel kell készülni, hogy a jelenleg használt fajok tekintetében arányeltolódás fog bekövetkezni. Bár a növénytermesztés továbbra is egy gazdasági tevékenység, amivel a termelők jövedelmet állítanak elő, és a most termelt fajok szortimentjével az elmúlt években egész jó nyereséget lehetett elérni, az egyre emelkedő energia-, a műtrágyaárak mellett lehetetlen lesz fenntartani a mostani arányt. A hazai termelők mindezekre már most reagálnak, hiszen a kukorica idei terméseredménye és az inputanyagárak miatt arra lehet számítani, hogy csökkenni fog a kukorica vetésterülete Magyarországon. Hasonló döntések a repce esetében már korábban megszülettek, az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent a vetésterülete, mert a jövedelmezőségét mérlegre téve sokan a termesztés felhagyása mellett döntöttek. Ugyanakkor a szója területén komoly területbővülés várható, köszönhetően a magas terményáraknak, illetve annak, hogy nem igényel semmilyen pótlólagos tápanyagot. A kalászos gabonák közül érdemes kiemelni az őszi árpát, amely a klímaváltozás hatásaival szemben kevésbé érzékeny, ami egy jó indok a termelők számára, hogy ezt a növényfajt válasszák.

Bár jelenleg még sokkal kisebb a takarmányborsó jelentősége, de én ebben a növényfajban is nagy potenciált érzékelek, hiszen a borsó az ország valamennyi területén sikerrel termeszthető. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy terményként jobb legyen a piaci értékesíthetősége mint eddig volt, illetve a takarmánykeverők is hajlandóak legyenek az eddigi egyoldalú szójafehérje-függőség mellett a borsóval is foglalkozni.
Forrás: SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft.

Agrárszektor: Az új Közös Agrárpolitikában az agrárgazdaság szereplői hosszú távon nem folytathatják úgy tevékenységeiket, mint eddig, hiszen gazdálkodásuk során figyelembe kell venniük a klímaváltozás következményeit, illetve a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre vonatkozó szigorodó követelményeket. Mekkora pluszterhet jelenthet ez a gazdáknak, hogyan készülhetnek fel erre?

Blum Zoltán: Az biztos, hogy további hatóanyag-kivonások, és tápanyag-utánpótlási korlátozások fognak bekövetkezni, és valószínű, hogy azok a változások, amelyek a következő években adott esetben plusztámogatást kapnak, a későbbi időszakban alapelvárásként fogalmazódnak majd meg. Egyfajta rendszerszemléletű átgondolásra lesz tehát szükség a termelők részéről, és el kell majd dönteniük, hogy ebben az új helyzetben, hogyan akarják folytatni a gazdálkodásukat. Vannak, akik az intenzív technológiában hisznek, és annak a lépéseit viszik majd tovább, de vélhetőleg lesz egy olyan kör, amelyik extenzívebb irányba, adott esetben kifejezetten az ökológiai gazdálkodás felé fog elindulni. Mind a két út eredményes lehet, mindenkinek a saját adottságaihoz igazodva kell meghozni a döntést.

A termelők számára fontos, hogy akármelyik utat is választják, a kereskedelmi partnereikkel és a beszállítóikkal olyan kapcsolatot tudjanak kialakítani, amiben a fajta- és technológiaválasztással kapcsolatos döntések meghozatalához releváns információkhoz juthatnak. Emellett a gazdák részéről jogos elvárás lesz, hogy a nemesítők ne csak egy új fajtát vagy hibridet kínáljanak tálcán, hanem az ezzel kapcsolatos információmennyiség is sokkal bővebb legyen.

Agrárszektor: A folyamatos innováció ma már szinte elengedhetetlen egy cég életében, milyen innovatív megoldásokon dolgoznak jelenleg a SAATEN-UNION-nál, Rapool-nál, és milyen innovációkat hajtottak végre az utóbbi időkben?

Blum Zoltán: Az árbevételünk nem elhanyagolható része, 13-14 százaléka fordítódik fejlesztésre, és jelentős erőforrásokat fordítunk arra, hogy olyan fajtákat és hibrideket próbáljunk a piacra hozni, amelyeknek az alkalmazkodóképessége a jelen körülmények között is átlagon felüli. Működtetünk például egy európai, nagyon széles kísérleti hálózatot Franciaországtól egészen Oroszországig, aminek eredményeként olyan fajták, hibridek tudtak megjelenni, amelyek a nagyon változó körülmények között is jó termésszint elérésére képesek. Olyan új hibridek megjelenését tervezzük, amik előrelépést jelentenek a termelők számára, ilyenek akár a frakcionált, kalibrált vetőmagok, amelyek komoly előnnyel szolgálhatnak a földeken.

A repcében már most komoly sikereket értünk el, hiszen olyan hibrideket emeltünk be a portfólióba, amelyeket klímastabil jelzővel tudunk illetni. Ezek jellemzően nagyon jó egészségügyi csomaggal, erőteljes őszi fejlődéssel, valamint vírusrezisztenciával rendelkeznek, és ami szintén nem elhanyagolható, a betakarítás idején fellépő esetleges veszteségekkel szemben jó a kipergés-ellenállóságuk is. Az őszi árpában is fontos lépéseket tervezünk a következő években, olyan új fajtákat hozunk majd a piacra, amelyek rendelkeznek az árpa törpeségvírusával szembeni ellenálló-képességgel.

Agrárszektor: Az idei év kihívásainak tükrében mit lehet elmondani, milyen eredményekkel zárja 2021-et a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft. az előző évhez képest?

Blum Zoltán: Mi keresztfélévesek vagyunk, így a gazdasági évünk június 30-án lezárult. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évben jelentős árbevétel-növekedést tudtunk elérni, a két cég árbevétele meghaladta a 6,5 milliárd forintot, ami majdnem 20 százalékos bővülést jelent az elmúlt évhez képest. Ha figyelembe vesszük a már futó gazdasági évünk őszi eladásait, azt gondolom, ezt a növekvő tendenciát a következő időszakban is fenn fogjuk tudni tartani. Úgy látjuk, továbbra is meg tudjuk őrizni azt az erős és vezető pozíciót, amelyet a kizárólag vetőmag-fogalmazással foglalkozó cégek között eddig is fenntartottunk Magyarországon és Európában egyaránt.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben