2020. február 23. vasárnap Alfréd

Hírek - Növény

Pusztító rovarok milliói szállták meg a fenyveseket: már most óriási a kár

Szúinvázió tombol Közép-Európában, évi 40-60 millió köbméternyi fenyőfa pusztulását okozhatják ezek az apró rovarok. Rekordszámú halott és elhalt fa található Ausztria, Németország és Csehország pusztuló erdeiben, amiket meg kellene menteni. Magyarország csak azért nincs veszélyben, mert az itteni lucfenyvesek túlnyomó része már elpusztult korábban.
 
 

Egyre több nemzetközi erdészeti szaklap címlapján szerepel első számú közellenségként a szú. Néhány szúbogár-faj ugyanis az utóbbi években soha nem látott méretű, egyre nagyobb pusztulást hozott Európa erdeire, olvasható az Indexen. Magyarország környékén a szú főképpen Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia és Erdély fenyveseit tarolja. Az elérhető adatok szerint 2018-ban 40 millió köbméter fenyőfa esett a szúbogarak áldozatául. Tavaly a helyzet rosszabbodott: 2019-ben Európában csaknem 60 millió köbméter fenyőfát pusztítottak el a különböző szúbogár-fajok.

A fák halála pedig erősen negatív hatással van a teljes ökoszisztémára. A szúinvázió tehát nemcsak az erdők egészségét fenyegeti, hanem az emberek és az állatok életét is tönkre teszi. A leginkább érintett lucfenyő pusztulása pedig érzékenyen érinti az erdészeteket, a fafeldolgozást és a faipart, vagyis a fából készült termékek megdrágulását hozhatja majd.

Magyarország már túl van a nagy pusztuláson: az 1990-ben még 28 000 hektárnyi magyar lucfenyves mára néhány száz hektárra csökkent

- mondta Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének vezetője.

A szomszédos Ausztriában azonban nagy a baj, ugyanis az osztrák erdők 51%-a lucfenyves. Jelentős részük ipari célra ültetett, a kitermelt faanyag 69%-át, a fűrészipari alapanyag 86%-át ez a fafaj adja, tette hozzá Lakatos Ferenc.

A betűzőszú a lucfenyő kérgét kedveli legjobban, és pont a lucfenyő az, amit magas gazdasági haszna miatt Európában hagyományosan nagy számban ültettek. Az egy fafajtából ültetett, azonos életkorú fákból álló erdő pedig a legkevésbé ellenálló a természeti csapásokkal szemben. Régebben a viharok, természeti károk után jelentkezett csak jelentősebb szúkártétel, főleg a kisebb magasságban ültetett lucosokban, amikor a kidőlt és kitört fákat nem tudták megfelelő ütemben feldolgozni. Az utóbbi években azonban magasabb régiókban és őshonos területeken is egyre gyakoribb a szúbogár-fajok elterjedése. A kártétel egyre nagyobb területen, egyre gyorsabban jelenik meg, mondta el Lakatos Ferenc. Nincs idő a feldolgozásra, a szúval fertőzött fák begyűjtésére, és minél több ilyen faanyag marad vissza, annál több lesz a kártevő. A feldolgozatlan területekből kiindulva újabb és újabb hullámban fog terjedni a bogárhadsereg.

Számtalan tényező befolyásolhatja a rovarok populációjának növekedését. Ilyen lehet a természetes ellenségek hiánya, a kórokozók megjelenése, a fajok közötti és a fajon belüli verseny, a tájszerkezetek, az erdők elegyessége, az előnyben részesített fafaj ellenálló képessége, a hőmérséklet és a csapadék.

Számos bonyolult intézkedést tettünk az erdők védelmére a szú ellen. De még mindig nagyon keveset tudunk arról, mi okozza a bogárpopuláció robbanását

- mondta Peter Biedermann, Würzburgi Egyetem Állatökológiai és Trópusi Biológiai Tanszékének kutatója.

A bécsi Természettudományi Egyetem arra próbált korábbi vizsgálatában választ kapni, milyen irányban és milyen gyorsan képesek terjeszkedni a szúbogarak. Ezért követték a fluoreszkáló porral megjelölt egyedek útját a Magas-Tauern hegyeiben, és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy egyes bogarak akár 5 kilométeres távolságra, és 1500 méter tengerszint feletti magasságra is képesek eljutni. Ezt összevetették azzal, hogy a várható felmelegedés ezeken a területeken 2050-ig 1-2, 2071-ig 3-4 Celsius-fok lesz, majd azt a következtetést vonták le, hogy a jövőben a szúbogarak nemcsak gyorsabban, nagyobb távon és intenzívebben terjeszkedhetnek, hanem az éven belüli nemzedékszámuk is kettő-háromra nőhet a jelenlegi egyről.

Lakatos Ferenc szerint is jelentős tényező a szúkártétel alakulásában a klímaváltozás. A melegebb klíma kedvez a bogárnak, mert így nagyobb fejlődési sebességet érhet el és kevesebb természetes ellenséggel kell számolnia, de kedvezőtlen a fenyőfának, amely ki van téve a szárazság és hőstressz hatásainak, amelynek csökken a gyantatermelése, ezzel együtt pedig az ellenállóképessége is. A lucfenyőnek ugyanis megvan a maga fegyvere a szúrohamok ellen, de ez egyre kevésbé hatékony. A megtámadott, legyengült fa fokozott gyantatermeléssel próbál védekezni a támadás helyén, a gyantahullámba pedig a bogarak előörsei jól bele is fulladnak. A szú azonban feromonnal kommunikál, azzal adja hírül a többieknek, hogy gyenge fát talált, erősítést kér, és az egyre növekvő számú bogár végül le tudja győzni a fát. A rovarok ekkor újabb feromonüzenet küldenek, ezúttal már arról, hogy ez a fa megtelt, mindenki menjen máshová. Ha egy erdőben csak 5-10 gyengébb fát találnak a szúbogarak, a fertőzés hamarosan megállíthatatlanná fog válni.

Ausztriában nemcsak a fa, hanem az erdő tulajdonosa is próbál védekezni a szú ellen, amennyire lehet. Az ottani erdővédelmi előírások jelentősen különböznek a hazaitól. Ausztriában nem kérelmezni kell az érintett fák kivágását, hanem kötelező megtenni azt, ellenkező esetben megbüntetik a tulajdonost. Jelentős támogatást és koordinációt kap a védekezés kormányzati oldalról, összehangolt monitoring történik, aktuális online adatokkal és tartományonként erdővédelmi referensek is dolgoznak, mondta Lakatos Ferenc.

A fertőzés megállítása melletti másik nagy kihívás a szútámadás miatt begyűjtött, sérült faanyag értékesítése is. A regionális fűrésztelepek többsége maximális kapacitással működik, nincs szükség a többlet sérült fára. A fafelesleg miatt csökkent a kereslet, mélybe zuhant az ár. A legtöbb kárt szenvedő országokban a fa nyersanyagárak annyira alacsonyak, hogy néha ingyen is odaadják a fát. Egyelőre Kína maradt, mint örökös felvevőpiac, a sérült rönkök nagy részét most oda exportálják. Az elmúlt néhány évben 400%-kal nőtt az export Európából Kínába. A fapiaci válság eredményeként sok erdőtulajdonos egyszerűen úgy dönt, hogy nem gyűjti be, vagy adja el az érintetlen fát, hanem egyszerűen otthagyja, ahol van, mert nem éri meg vele foglalkozni. Ezzel a döntéssel csak az a baj, hogy ingyen keltetőt biztosít a szúbogaraknak, ezzel is fokozva a terjedésüket.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu