Az Európai Unió támogatási szabályai szerint "természeti katasztrófák" esetén többféle eszközzel is élhet egy tagállam a probléma enyhítése érdekében. Ezeket többségükben jól ismerik a magyarok.

Kompenzációk aszály estén

1. A területalapú támogatás 70 százalékát és a vidékfejlesztési pénzek 85 százalékát előlegként ki lehet ilyenkor fizetni - ehhez mi már szinte hozzá is szoktunk.

2. A szárazság okozta jövedelem-kiesést akár 100 százalékban is megtérítheti az adott tagállam a gazdáknak (agrárkár-enyhítés), ha az időjárást "természeti csapásnak" minősíti.

3. Lehetőség van a hároméves de minimis keretből is fedezni a károkat (a keret igénylőnként 15 ezer euró/3 év) - ez nálunk nem jellemző megoldás aszály esetén.

4. Ha a gazdálkodók jelzik a hatóságnak, hogy vidékfejlesztési kötelezettségeiknek az időjárás miatt nem tudnak eleget tenni, akkor felmentést kaphatnak bizonyos agrár-környezetgazdálkodási, agrár-erdészeti stb. előírások teljesítése alól  - magyarul vis maiort jelenthetnek, ami szintén jól ismert gyakorlat.

5. Az Európai Bizottság az aszály miatt lazított a zöldítési követelményeken, ám ezek gyakorlatilag nem érintik a magyar gazdákat. A fővetésű növények arányán éppúgy nem fogunk már változtatni, mint ahogy a parlag takarmánycélú hasznosítása sem jellemző.

Lucerna: nélkülözhetetlen takarmány, ami pénzt is hoz

Motivál a termeléshez kötött támogatás

Magyarországon a legnépszerűbb zöldítési módszer a nitrogénkötő növények termesztése és az ökológiai célú másodvetés (zöldtrágya). Előbbit a lucernaállományok dominálják, csaknem 200 ezer hektárt foglalnak el az országban, de jelentős a szójatermő terület is, több mint 60 ezer hektárral. Mindkét faj tekintélyes termeléshez kötött támogatásban is részesül (a szója esetén 65 ezer Ft/ha körüli, a lucerna esetén 22 ezer Ft/ha körüli összegről van szó). Miután tavaly az EU szigorított a zöldítési előírásokon, a szója már csakis csávázás nélkül és mechanikai gyomirtás mellett sorolható az ökológiai célterületbe, így mintegy 20 ezer hektáron elveszítette vonzerejét a gazdák számára. Kieső területeit vagy lucerna vagy zöldtrágyanövények vetésével kompelzálták a gazdák. Utóbbiakkal csupán az előírt 5 százalékos ökológiai célterületet lehet teljesíteni, plusz támogatást nem kap értük a gazdálkodó.

Szója: a nedvesebb körzetek pénzes növénye

Így sikerül idén a zöldtrágyazás

A zöldtrágyanövények vetési időpontja jellemzően a nyár végére esik, az augusztis 20. utáni csapadékosabb időszakra. Hiszen az egy millió hektáron learatott búza után olyan hőség köszönt be, amelyben ki se kelne az ökológiai célú másodvetés. Ez idén különösen igaz volt. A nyár végén elvetett, jellemzően olajretek-mustár dominanciájú zöldtakarót aztán a kötelező, 60 napos állományban tartás lejártakor - október végén, novemberben - dolgozzák a talajba, majd tavaszig pihen a tábla.

A másik megoldás azárpa vagy repce lekerülése után azonnal elvégzett ökológiai célú másodvetés. Ezt a jellemzően facéliás-pillangós zöldtakarót ősszel minden további nélkül követheti egy repce vagy egy búza (a vetésforgót figyelembe véve), ám a nyári aszály miatt csak a csapadékosabb országrészekben érdemes próbálkozni vele. Az idei forróság talán a  szokásosnál is nehezebb helyzetbe hozta/hozza a gazdákat. Az agrárszektor.hu érdeklődésére a vetőmagforgalmazók elmondták, hogy a hőség nem hozott lényeges változást a forgalmukban. Ahogy egy Hajdú-Bihar megyei cégnél fogalmaztak:

Szerencsére maguk a gazdák ennél árnyaltabban gondolkoznak. Borsod megyében, Borsodszirák térségében mindig van annyi eső, hogy a repce után, a tarlóhántással egy menetben rögtön el is lehetett vetni a hajdina-facélia-alexandria here keveréket. "Különböző adottságúak a táblák. Van ahol 10, van ahol 25 centi magas a zöldborítás. Az idei év extrém száraz, de mi olykor kapunk egy kis esőt. Ezzel együtt küszködik a növényzet."

Facélia: repcés forgók legkedvesebb méhlegelője

Hasonlóan "csapadékos" térség Sopronkövesd vidéke, ahol a zöldítési előírás szigorodásának dacára belevágtak a szójatermesztésbe, méghozzá nem öntözhető terüeten. "Azt gondoltuk, így még mindig jobban járunk, mint egy másodvetéssel, amiért nem jár termeléshez kötött támogatás. Sajnos egy hónapja nem érkezett eső, csak szenvednek a növények. Nagyon kell drukkolni érte, hogy a támogatáshoz szükséges egy tonnás termés összejöjjön..." - sóhajt a termelő.

Bács-Kiskun megye jóval szárazabb adottságú térség, ám Fajsz közvetlenül a Duna mellett fekszik, kellemes, párás klímája van. "Itt általában búza után vetve is ki szokott kelni a zöldtrágyanövény. Most egy méheknek is kedvező, facéliás-pillangós keveréket vetettem négy alkotóelemből. Igaz, csak 4-5 centisre nőtt meg, de még tartja magát az állomány. Három táblában megcsúsztunk a vetéssel, így azokat augusztus végén, az első esők után fogom elvetni. Ezeket a táblákat szükség esetén meg is tudom öntözni" - magyaráz a megkérdezett gazdálkodó.

Békés megye hírhedten száraz, még repcével sem próbálkoznak, nemhogy nyári vetésű növénnyel. Ezért a békésszentandrási gazdaságban a föld pihentetésével oldják meg a "zöldítést". Ez a gyakorlat igaz minden csapadékban szegény területre. Másutt, például Hajdú-Bihar megyében sok az állat és jó vízgazdálkodású a föld. A legracionálisabb megoldást választják az itteni gazdák: lucernával teljesítik az előírt ökológiai célterületet. A másodvetés az ő értelmezésükben csakis silókukoricát jelenthet. A Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon is sok a szarvasmarha, ezért ezek az országrészek is bővelkednek lucernásokban. Az állatfajok regionális megoszlását ebben a cikkünkben alaposan körüljártuk.