2019. augusztus 24. szombat Bertalan

Hírek - Növény

Tönköly, alakor, tönke - Múzeumba valók vagy a termőföldre?

Az Index is foglalkozott a múlt heti Nagy István-interjúval, amely az Inforádió Aréna című műsorában hangzott el. Arra kerestek választ, hogy mennyiben lehetséges visszanyúlni azokhoz az ősi génekhez, amelyekről a miniszter beszélt, és van-e ennek egyáltalán értelme. Az agrárszektor.hu is utánajárt a dolognak. Kiderült: aki megtalálja a maga piacát, annak nagyon is kifizetődő az ősi gabona termesztése, fontos lenne azonban a génszerkesztés eszközeivel is élni.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Pauk János, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatási igazgatója kiemelte az Index-interjúban, hogy az ősi búzafajták "genetikai forrásként a nemesítésben kiváló alapanyagok lehetnek. ... A betegségekkel szembeni rezisztencia érdekében számtalan rokon faj génje bekerült már a termesztett kenyérbúzába.”

Megjegyezzük: ez fordítva is igaz. A modern tönkölyök genomjában aestivum (kenyér-) búzagének is vannak, ezért termőképességük azonos termőterületen megfelel a közepes termőképességű malmibúzákénak, képesek az 5 tonnás hektáronkénti hozamra. Más kérdés, hogy ritkán kerülnek "jó búzaföldbe". Kiváló a gyomelnyomó képességük, jellemzően ellenállóak a betegségekkel szemben is, így biotermesztésben is megállják a helyüket. Jól tűrik a téli hideget és a nyári aszályt. Viszont gyengébb a szárszilárdságuk, ám ezt szárszilárdítóval vagy "féltörpe" fajtákkal ellensúlyozni lehet. Problémás lehet viszont a hosszú érésidejük, ami az egyre szeszélyesebb nyári időjárásban fokozott kockázatot rejt. Júliusban már-már menetrendszerűen érkeznek a viharok, amik elfektetik a tönkölyt. A földre került állomány már képtelen ellenállni a nedves földről felcsapódó gombaspóráknak, amelyek a növénypaplan alatt optimális körülményeket találnak a fuzáriumfertőzéshez. Ehhez képest az a veszteség, amit a nehezen kombájnolható, fekvő tábla jelent, már semmiség.

Tönköly: jó körülmények között közepes búzahozamra képes

Éppen ezért a szélviharoknak erősen kitett térségekben (Győr-Moson-Sopron) nem is termesztik, nagy sikere van viszont ott, ahol a szerényebb körülményekhez kell alkalmazkodni (alföldi nemzeti parkok mentén). Ökotámogatással, biofelárral kifejezetten nyereséges a termesztése. Ugyanis az egészségtudatos. illetve gluténmentes étrendet követő fogyasztók réspiaca igényli, és magas árat fizet érte. Ha bioban termelik, tonnánként 150 ezret is megad a tönkölyért a piac - közli egy Heves megyei biogazdaság vezetőségi tagja. Más a helyzet az alakorral és a tönkével, amelyeknek kicsi a hozamuk (1,5-2 t/ha), és a feldolgozóipar sincs felkészülve rájuk (főleg az alakor hántolására és minőségének mérésére). Áruk azonban átlépi a tonnánkénti 200 ezer forintot. Mindhárom ősi búzára igaz, hogy hektáronként legalább 50-70 ezer forinttal kevesebből kihozható a termelésük, mint az aestivum búzáé.

Alakor - kalandoroknak

Az említett Heves megyei gazdaságban maximum 3,5 tonna tönköly terem, míg az alakor legfeljebb 2 tonnára képes. Utóbbi íze és beltartalma egyedülálló a termelő szerint. A piac viszont nem ismeri, nem keresi, és puha magja nehezen hántolható.

"Amikor a nyakunkon maradt az alakor, úgy döntöttünk, magunk fogjuk meghántolni és lisztet őrölni belőle.

Ez sikerült is. Két éve már tésztát is készíttetünk belőle egy kisüzemi, mondhatni kézműves üzemben. Mivel glutént, pontosabban alfagliadint nem tartalmaz, kifejzetten ajánlott az erre érzékenyeknek. Ezzel együtt küzdenünk kell a piac megtalálásáért." Egyszóval az egyetlen nehézség ebben a műfajban a vevő fellelése, hiszen réspiacról beszélünk.

Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Ezekre a drága búzákra sosem lehet tömegtermelést alapozni. A génjeik azonban hasznosak lehetnek a modern búza nemesítésében. Klasszikus módszerekkel is elérhető a cél, ám lassan, és egy sor "fölösleges" gén cipelésével. Az Indexnek nyilatkozó Dudits Dénes akadémikus a génszerkesztést így jellemezte: "A CRISPR forradalmasította a genetikai kód átprogramozását, a gének szerkesztését.

Segítségével a célgénben tervezetten lehet hasítani a DNS-t, és onnan pontosan annyi nukleootidot vághatunk ki, pontosan azt a génszakaszt ültethetjük be a helyére, ami például a szárazságtűrés kialakításához szükséges."

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója szerint a genomszerkesztéssel "precíziósan" nemesített növények fejlesztése már termesztésközeli állapotba ért. Rohamos terjedésük várható, mivel több országban is engedélyezettek. Az EU viszont a GMO-kkal azonos kategóriába sorolja a génszerkesztett fajtákat. A kutató szerint ez nem szolgálja sem a gazdák, sem a környezetvédelem érdekeit, és úgy véli, az uniónak hamarosan felül kell vizsgálnia az álláspontját. Erre van is némi esély, amit az agrárszektor.hu itt írt meg:

Azon kívül már most is folynak olyan kísérletek Hollandiában, amelyek célja, hogy génszerkesztéssel gluténmentes búzát hozzanak létre.

Ha nem elég a klímaváltozás nyomása, akkor az egyre több "érzékeny" fogyasztó fogja kikényszeríteni a gyorsabb nemesítési eljárásokat Európában. 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu