2018. június 23. szombat Zoltán

Hírek - Növény

Újból felmentették a kokadi gazdát a példátlan lepkeperben

Bizonyítottság hiányában nem jogerősen felmentette a természetkárosítás és a rongálás vádja alól a Debreceni Járásbíróság azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint fokozottan védett keleti lápi bagolylepkék pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok a büntetőügyben nem támasztják alá, hogy a gazda fakitermelése, cserjeirtása és szárzúzása miatt védett lepkék és védett növények pusztultak volna el.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Nem talált bizonyítékot G. Ernő büntetőügyében a bíróság arra, hogy a gazda a lepkék bármely fejlődési állapotát elpusztította volna, ezért nem jogerős ítéletében felmentette a természetkárosítás és a rongálás vádja alól. Az ügyészség viszont a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

A büntetőügyet megelőző polgári peres eljárásban a Debreceni Ítélőtábla már 2016. június 3-án jogerősen kimondta, hogy "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" a kokadi gazda, akitől az ügyészség akkor 1,5 milliárd forintos kár megtérítését követelte arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű - hatezer példány - lepkét semmisített meg. Az ügyészség most pedig azt is állította, hogy őshonos rekettyefüzek kivágásával a fokozottan védett, 250 ezer forint eszmei értékű keleti lápi bagolylepkéből 54 pusztult el, és 13,5 millió forint kár keletkezett.

A mostani büntetőeljárásban az MTI szerint az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a keleti lápi bagolylepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült. A bíróság végül a természetkárosításon mellett azt sem találta bizonyítottnak, hogy az eljárásban szintén szereplő zsombék rostos tövű sás a növény egyszeri zúzásával elpusztítható. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem találtak bizonyítékot.

A kokadi gazda földterületén végzett munkálatokat a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre 2013 márciusában. A tényállás szerint a férfi 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár föld - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként - a Natura 2000 hálózat része. A gazda az ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. Az erdőfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak, két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

Jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy szakértők szerint. A nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét azonban - amelyen a vád alapult - kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő HNP igazgatóságának dolgozott, és szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, miközben azok tartalmát nem ellenőrizte.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu