
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A Magyar Államkincstár 12/2023. (II. 1.) számú KÖZLEMÉNYE az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél nyilvántartási Rendszerben történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól
I. Jogszabályi alap
Tekintettel a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP törvény) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) nyilvántartásba vételre, valamint kamarai meghatalmazásra vonatkozó szabályait érintő módosító rendelkezéseire, szükségessé vált az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló új Közlemény kiadása.
A jelen közleményben foglalt rendelkezések a Magyar Államkincstár, mint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (a továbbiakban: Kincstár) – a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 15. §-ában kijelölt – hatáskörének gyakorlása során indult eljárásokra vonatkoznak.
II. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer
Az ügyfél-nyilvántartási rendszer a Kincstár és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (NÉBIH) hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer. Lehetővé teszi mind a Kincstár, mind az élelmiszerláncfelügyeleti szerv ügyfeleinek egyértelmű azonosítását, valamint jogszabályban meghatározott adatainak naprakész és egységes nyilvántartását, továbbá az egyes ágazati nyilvántartási-, és szakrendszerek alapjául szolgál.
Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított ügyfél részére a Kincstár egyedi azonosítást szolgáló számot, ügyfél-azonosítót állapít meg. Az ügyfelek az ügyfél-nyilvántartási rendszerben az alábbi két besorolással kerülhetnek nyilvántartásba vételre:
A Kincstár kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. Elektronikus úton történő kérelem benyújtás esetén az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie.
A kérelemre történő nyilvántartásba vétel abban az esetben is szükséges, amennyiben az ügyfél hivatalból nyilvántartásba vett besorolással már szerepel az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a törzsadatokon kívül a Kincstár előtti kérelemre indult eljárásokhoz további adatok bejelentése is szükséges, amelyek alapján az ügyfél kérelemre nyilvántartásba vett besorolást kap, és részére a Kincstár ügyfél-azonosítót állapít meg. Amennyiben az ügyfél által benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak, úgy a Kincstár a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/12-2023-ii-1-szamu-kincstar-kozlemeny
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.