
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Magyar Államkincstár 40/2023. (VII. 7.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet szerinti, a pótbefizetés vállalásáról szóló nyilatkozat benyújtásáról és a pótbefizetés teljesítéséről
I. Jogszabályi alap
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) alapján az állam a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert működtet.
Az Mkk. tv. 19/E. § (5) bekezdése értelmében amennyiben egy adott tárgyévre vonatkozó krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott tárgyév tekintetében valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 92/2023. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, – az Mkk. tv. 19/E. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően – ha az arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor azon mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át. A pótbefizetés annak érdekében írható elő, hogy az Mkk. tv. 19/E. § (5) bekezdés alapján alkalmazott arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 13/A. § (2)-(3) bekezdései alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a Rendelet 12. § (5) bekezdés szerinti kompenzáció kifizetését követő év július 10-éig végzésben tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőket a pótbefizetés lehetőségéről, akiknek a kompenzáció kifizetését követő év július 16-áig szükséges nyilatkozniuk a pótbefizetés teljesítésének vállalásáról.
A Rendelet 13/A. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – a pótbefizetés teljesítésének vállalásáról tett nyilatkozatára tekintettel – a mezőgazdasági termelő a pótbefizetést a kompenzáció kifizetését követő év július 31-éig fizeti meg.
További részletek: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/40-2023-vii-7-szamu-kincstar-kozlemeny
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.