
Durva vírus tizedelheti meg a növényeket a kertben: metszéskor is terjed
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyar Államkincstár 40/2023. (VII. 7.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet szerinti, a pótbefizetés vállalásáról szóló nyilatkozat benyújtásáról és a pótbefizetés teljesítéséről
I. Jogszabályi alap
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) alapján az állam a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert működtet.
Az Mkk. tv. 19/E. § (5) bekezdése értelmében amennyiben egy adott tárgyévre vonatkozó krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott tárgyév tekintetében valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 92/2023. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, – az Mkk. tv. 19/E. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően – ha az arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor azon mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át. A pótbefizetés annak érdekében írható elő, hogy az Mkk. tv. 19/E. § (5) bekezdés alapján alkalmazott arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 13/A. § (2)-(3) bekezdései alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a Rendelet 12. § (5) bekezdés szerinti kompenzáció kifizetését követő év július 10-éig végzésben tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőket a pótbefizetés lehetőségéről, akiknek a kompenzáció kifizetését követő év július 16-áig szükséges nyilatkozniuk a pótbefizetés teljesítésének vállalásáról.
A Rendelet 13/A. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – a pótbefizetés teljesítésének vállalásáról tett nyilatkozatára tekintettel – a mezőgazdasági termelő a pótbefizetést a kompenzáció kifizetését követő év július 31-éig fizeti meg.
További részletek: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/40-2023-vii-7-szamu-kincstar-kozlemeny
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül