A tervezet egyik legjelentősebb újítása, hogy a vízügyi hatóság a jövőben elektronikus formában is tarthatna közmeghallgatásokat, akár videókapcsolat vagy hivatalos honlapon közzétett anyagok segítségével. A hatóságoknak az esemény előtt öt nappal hirdetményi úton kellene tájékoztatniuk az érintetteket, valamint biztosítaniuk kellene a lehetőséget írásbeli vélemények és kérdések benyújtására, amelyekre 15 napon belül válaszolniuk kellene.
Nagy változás jön a fúrt kutaknál - erről érdemes tudni
A tervezet jelentősen egyszerűsítené az ügyfelek értesítésének módját is.
Ha egy eljárásban legalább ötven érintett ismert, akkor a hatóság nem lenne köteles mindenkinek külön levelet küldeni, hanem elégséges lenne a hirdetményi úton való tájékoztatás.
Ez különösen a nagyobb ügyszámot érintő eljárásoknál, például vízjogi engedélyek módosításánál vagy új létesítmények engedélyezésénél jelentene adminisztratív könnyítést. A bejelentők és kérelmezők azonban továbbra is írásbeli értesítést kapnának a döntésekről. A rendelet külön szabályozná a mezőgazdasági és a háztartási kutakat. A mezőgazdasági kutak esetében - amelyek öntözésre, állattartásra vagy egyéb agrártevékenységhez kapcsolódnak - az öntözési igazgatási szervnél kellene részletes műszaki adatlapot benyújtani, és már a létesítéskor kötelező lenne hitelesített vízmérőt felszerelni. A bejelentés alapján az illetékes szerv 30 napon belül döntene a nyilvántartásba vételről.
Itt az igazság a fúrt kutakról: nem úgy van, ahogy sok magyar hiszi
A háztartási, kerti kutak ezzel szemben magáncélú felhasználást szolgálnának - például ivóvízellátást vagy kertlocsolást - ezek bejelentése egyszerűbb adatlap alapján történne, és bár itt is meg kellene adni a műszaki paramétereket, az elvárások mérsékeltebbek lennének.
A tervezet a vízügyi igazgatási szerveknél dolgozó közalkalmazottak továbbképzési rendszerét is átalakítaná. A felsőfokú végzettségű munkatársaknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által minősített programokon kellene részt venniük, míg az alacsonyabb végzettségűek számára más, szakmai ismereteket megújító képzéseket írnának elő. A teljesítményértékelés egységes rendszerben történne, figyelembe véve mind az egyéni fejlesztési célokat, mind a stratégiai feladatok megvalósulását.
A jogszabálytervezet emellett kiegészíti a meglévő adatlapokat, pontosítja az elektronikus ügyintézési szabályokat, és hatályon kívül helyez több elavult rendelkezést. Amennyiben a rendeletet a jelenlegi formájában fogadják el, már 2025. július 1-jén hatályba léphet.
