Jövőre lesz 70 éve, hogy aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó, és így az európai integrációt is megalapozó Római Szerződést. Azonban napjainkban azt kell tapasztalnunk, hogy a lakosság nem mindig van tisztában a mezőgazdaság helyzetével, nem mindig értik az ágazat szereplőinek szempontjait, márpedig a bizalomhoz az kell, hogy ne legyen félreértés a termelők és a fogyasztók között. A manipulált információk és a szándékos dezinformációk szennyezik az európai információs teret, amit meg kell erősíteni – hangzott el a háttérbeszélgetésen. A DG AGRI tisztségviselője kijelentette, hogy a gazdáknak bizalmon és tényeken alapuló párbeszédre van szükségük. A bizalmat pedig folyamatosan táplálni kell, tényekkel, hozzáférhetőséggel és átláthatósággal. Amint a szakember rámutatott, a gazdák valós helyzete gyakran sokkal bonyolultabb, mint amit az újságok és médiatermékek szalagcímei sugallnak. A tévhitek és félinformációk veszélye, hogy ha valakinek csak felszínes tudása van egy témáról, ezek valósnak és hihetőnek tűnnek. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság nem szabályozási eszközökkel tervezi erősíteni az információs integritást, hanem a mostanihoz hasonló szemináriumokkal és eseményekkel.
Az EU-ban is egyre nagyobb problémát jelentenek a tévhitek és a manipulált hírek
A második háttérbeszélgetés a téves és a külföldről manipulált információk elleni küzdelemről és a demokratikus ellenállóképesség megerősítéséről szólt. A felmérésen azt mutatják, hogy az európai uniós állampolgárok több mint egynegyede (28%-a) napi szinten találkozik félrevezető vagy tudatosan manipulált információkkal, viszont a népesség közel fele (49%-a) soha, vagy csak nagyon ritkán ellenőrzi a hozzá eljutó információk és az azokat közlő médium hitelességét. A tagállamok lakossága szerint a demokráciára leselkedő veszélyek közül a legsúlyosabbak a növekvő társadalmi elégedetlenség, a külföldi beavatkozás és információ manipuláció, az átláthatóság hiánya, a megbízható hírforrásokhoz való hozzájutás lehetőségének csökkenése és a választásokba való beavatkozás.
Az Alapvetés podcast múltheti adása is foglalkozott az agráriumot érintő konteókkal:
A Bizottság tisztségviselője beszélt arról is, hogy különbséget kell tenni a rossz szándék nélkül megosztott - de hatásukban potenciálisan káros - téves információk és dezinformáció, illetve a külföldről manipulált információk között. De mit tehet és mit tesz ez ellen az EU? Proaktív és világos kommunikációt folytat a megbízható médiatermékekkel, és azonnal fellép a tévhitek és hamis információk ellen, együttműködik a tagállamok hatóságaival, támogatja és megkönnyíti a tagállamok lakosságának információhoz jutását, illetve szükség esetén szabályozási eszközökkel is él a külföldi dezinformációs kampányok ellen. Ennek érdekében 2024 decemberében létrehoztak egy akciócsoportot, ami 2025 februárjában meg is kezdte a működését, és fő feladatai közé tartozik, a lakosság figyelmének felkeltése a manipulációra és annak veszélyeire, stratégiai kommunikációs feladatok ellátása és az együttműködés koordinálása. 2025 végén a Bizottság elkezdte megszervezni a Demokratikus Ellenállóság Központot, ami idén februárban működésbe is lépett. Az előadáson az is elhangzott, hogy a tényellenőrzésnek csak akkor van eredménye, ha a téves/hamis információ megjelenését követően azonnal megjelenik ezek cáfolata és a hiteles, valós információ közlése. Azonban minél több idő telik el e kettő között, annál több emberhez jut el a hamis információ, és annál nehezebb lesz fellépni ellene.
A háttérbeszélgetésen szó volt arról is, hogy ezeknek a tévhiteknek és hamis információknak lokálisan is komoly következményei lehetnek, de a jelenség ellen a helyi szinten szerveződő akciócsoportok jelenthetik a megoldást. Ezekben a civil szervezetektől kezdve az újságírókig mindenki részt vehet, és a tájékoztatás és kommunikáció számos formája a rendelkezésükre áll, az online sajtótermékektől kezdve egészen a podcastokig. Az Európai Bizottság 2040-ig felvázolt célkitűzései között ezért szerepel a helyi közösségek megerősítése és médiaműveltségük és tudatosságuk erősítése is.
