Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Az ökológiai egyensúlyt világszerte egyre növekvő mértékben veszélyeztetik az idegenhonos fajok.
A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően.
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
Ismét módosították az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességével kapcsolatos felhívást.
Az erdők szerkezetátalakítását támogató pályázat egyik célja az erdők alkalmazkodóképességének biztosítása.
A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
Azok, akik kazánnal, kandallóval, kályhával fűtenek, sokszor találkoznak azzal a problémával, hogy bizony kártevők költöznek a farakásokba.
Egy éve változatlanok a tűzifa árak, pedig az ágazatban jelentős költségnövekedések történtek.
Magyar kutatók kiderítették, mi történik akkor, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Elárasztották az országot az olcsó ú, Kínából és Törökországból behozott, méznek bajosan nevezhető mézek.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Folytatódik a kora nyári idő, és csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani.
Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett az országba, elsősorban Spanyolországból.
2026 áprilisában a magyar gazdák 102,9 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
Bizonytalan környezetben a legnagyobb kockázat ma már nem a beruházás, hanem annak elmaradása.
