Lesújtó hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
2024-ben is átadták az év kiváló magyar méze verseny díjait a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Komoly problémát jelent Magyarországon a nagy mennyiségű, vámmentes, Ukrajnán keresztül beáramló vegyes méz és a kínai rizsszirupból előállított akácméz.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyarországi mézkereskedők - egy-két kivétellel - egyáltalán nem vásároltak magyar termelőktől származó mézet.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Érdemes résen lenni: nem minden méz az, és olyan, mint ami rá van írva a csomagolásra.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.

Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.