Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A Bakonyerdő Zrt. szakemberei a kopár hegyoldalakból sokszínű erdőket varázsoltak a Keszthelyi-hegységben.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
Rengeteg önkéntes vett részt az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. újraerdősítési projektjén.
Városierdő-szemléletű kezeléssel újul meg a II. kerületi Nyék-oldal erdeje itthon.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Az élhetőbb környezet megteremtése érdekében a cél az, hogy hazánk fával borított területe 27 százalékra növekedjen.
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés és a tudatos erdőtelepítés.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
