2025. január 1. és 2029. december 31. között kommunikációs és promóciós kampányt valósítanak meg itthon.
A magyar kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei február 13-án indították útjára az idei telepítési programot.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
Elképesztő mennyiségű pontyot helyeztek ki idén ősszel Fejér vármegye horgászvizeibe.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Közel egy tonnányi őshonos halat őriznek a halőrök a Tisza árterében, amelyet idővel vissza fognak engedni a folyó vizébe.
Még mindig rengeteg mendemonda kering az angolnákról Magyarországon, pedig őshonosak nálunk.
Hosszú ideje nem volt akkora harcsatelepítés a Dunán, mint ami a napokban Komárom-Esztergom vármegyében történt.
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat.
A horgászegyesületek nemcsak a tagjaik, de a helyi közösségek számára is kiemelt fontossággal bírnak.
Rengeteg pontyot és harcsát telepítettek a Dunába Komárom-Esztergom vármegyében.
Megkezdte a békéshalak idei évi telepítését horgászvizeibe a Tisza Horgászegyesület.
Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Az idei utolsó haltelepítés során háromnyaras pontyokat és egynyaras süllőket helyeztek el a "magyar tengerben".
Várható a közeljövőben valamilyen szintű korlátozás bevezetése, legkésőbb a 2024. évi horgászrendben.
Az Agrárminisztérium júliusban bejelentette, hogy egyedi célforrással támogatja a Velencei-tó őshonos halállományának mielőbbi újraépítését.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Az őszi időszak fokozott madárinfluenza kockázata miatt megelőző intézkedéseket rendeltek el a magas kockázatúnak azonosított vármegyékben.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.
