Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
Szári Zsolt, a társaság vezérigazgatója egy friss videóban ismertette a tógazdaság drámai helyzetét. A legfelső tóba idén már egyáltalán nem jutott víz, mivel a vízpótlást biztosító Tetves-patak május eleje óta teljesen kiszáradt. Az alsóbb tavakból már el kellett engedni a vizet a halállomány megmentése és a meder nedvesen tartása érdekében, ám a megmaradt vízmennyiség is rohamosan párolog.
Orvhalászokra csaptak le a Tiszán: durva, mit használtak csalinak
A csapadékhiány tartóssá válásával a vízfelület drasztikus csökkenése mellett komoly értékesítési gondokkal is számolni kell, a megtermelt halat ugyanis szinte csak az élelmiszerpiacon lehet majd értékesíteni. A horgászvizek kezelői hasonlóan kritikus vízhiánnyal küzdenek, így a horgászegyesületek még ingyen sem tudnának átvenni új halakat, nehogy veszélyeztessék a már meglévő állományukat.
Szintén komoly kihívást jelent a megtermelt ivadékok elhelyezése. A BHNp Zrt. annyiban szerencsés helyzetben van, hogy az évi 300 tonnás pontytelepítési kötelezettségén felül a feleslegessé váló halakat is a Balatonba tudja engedni. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tó külső vízpótlását mindenképpen meg kell oldani legalább a jelenlegi vízszint fenntartása érdekében.
A szárazság a lehalászás bevett gyakorlatát is felborította. Normál esetben az egyik nagy tó vizét a Balatonba engedik, majd a többi tó vizét az így megüresedett mederben fogják fel, illetve áramoltatják. Ez a gravitációs módszer most kivitelezhetetlen, így már tavaly is arra kényszerültek, hogy a vizet jelentős többletköltséggel szivattyúzzák vissza a felső tavakba.
További nehézséget okoz a kiszáradt medrek elgyomosodása, ami megnehezíti az újbóli feltöltést és a termelésbe vonást. Irmapusztán ezt a problémát részben természetes úton, a száraz területeken legeltetett szarvasmarhákkal sikerült kordában tartani, ahol viszont ez nem megoldható, ott a növényzet eltávolítása jövőre komoly anyagi terhet ró majd a gazdálkodóra.
