Újabb megyében igazolta a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A napraforgó növényvédelmi szempontból még mindig érzékeny kultúrának számít, aminek több károsítója is akad.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hat növényvédő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt a sáskák elleni védekezéshez.
A rendkívül veszélyes, mindenevő rovar az Európai Unióban karanténkárosítónak számít.
A Nébih június végén Magyarországon is megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét.
Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket.
A Nébih újabb készítménnyel bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek körét.
Így tavasszal az egyik legnagyobb kihívás lehet a kertben a friss hajtásokon megjelenő rovarok tömege.
A fa csomagolóanyagok kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyaga ideális élőhelyet biztosíthat veszélyes, idegenhonos behatolóknak.
Fokozódik a behurcolás kockázata, már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár.
A Nébih a NAV közreműködésével a következő negyedévben kiemelten ellenőrizni fogja a fa csomagolóanyagokat.
A 2025-ös év számos növényvédelmi kihívást hozott, miközben a felhasználható készítmények száma folyamatosan csökken.
Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés.
A szakértő szerint idén enyhe decemberre és extrém hideg januárra számíthatnak a magyarok.
Teljesen fokhagymából készült növényvédő szert engedélyezett a hatóság a szamócánál Spanyolországban.
Az Európai Bizottság nem hosszabbította meg a flufenacet hatóanyag felhasználási engedélyét.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
A létesítményt 2021-ben életveszélyessé nyilvánították és lezárták a látogatók elől.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
