Megoldást keres a Mohosz a gyermekhorgászokat érintő adminisztrációs problémára.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
A Magyar Országos Horgász Szövetség közzétette az idei évtől hatályos országos versenyszabályzatát.
A Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi Kirendeltsége több ponton is módosította a helyi horgászrendet.
Új alsó és felső mérethatárokat jelölne ki a harcsák védelmében a magyar világbajnok horgász.
A kövekező időszakra szóló, nagyszabású és több területet lefedő tervet jelentett be a Mohosz.
A hatóságok munkatársai a nyár folyamán végig fokozottan ellenőrizni fogja a Tisza-tavi horgászokat.
Több száz horgászt ellenőriztek a halőrök a Tisza-tavon, kiszabtak néhány komoly bírságot is.
Hatályba lépett a Magyar Országos Horgász Szövetség 2029-ig tartó ötéves stratégiája.
Súlyos ökológiai válság alakult ki a Velencei-tónál, ahol a hivatalos közleményeknél jóval drámaibb mértékű halpusztulásról számolnak be a helyszínen tartózkodó civilek.
Az elhullott halak 99 százalékát az inváziós, kisméretű ezüstkárász egyedek tették ki.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
A rendelet 2025. január 1-től érvényes minden, a MOHOSZ rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre.
Az éves általános országos területi jegy ára a 2024-es 108 ezer forintról 114 ezer forintra nőtt, míg a kedvezményezettek számára 83 ezer forint maradt.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
A jegyárakat illetően örülhetnek a balatoni és odalátogató pecások, de a horgászrendben változások várhatók.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Egyre népszerűbb szabadidős tevékenységnek számít a horgászat a magyarok körében.
Még nem tudni, kihez fog kerülni a következő évtől a halgazdálkodási jog a Tisza-tavon.
A hatályos jogszabályok szerint 15 év alatt is lehet engedély nélkül horgászni Magyarországon.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Komoly gondokkal küzd a román sertéságazat, hiszen az afrikai sertéspestis (ASP) itt jelenti a legnagyobb problémát egész Európában.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
