A mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek sokáig mentesülhettek a fent említett kötelezettségek alól, mivel az ágazatban keletkező emisszió számbavétele a termelés komplexitása és változatossága, valamint a végtermék heterogenitása miatt bonyolult. Emellett tisztán kell látni, hogy a végzett tevékenység valójában mekkora mértékben járul a kibocsátásokhoz, hol van szükség beavatkozásra, nem mellesleg meghozza-e a kiválasztott csökkentési intézkedés a tényleges hatást. Számszerűsíteni kell a különböző üvegházhatást, illetve levegőszennyezést okozó gázok kibocsátását - írja a MÁSZ. Ágazati megközelítésben legnagyobb ÜHG-kibocsátó forrásnak az energiaszektor (80,9%) tekinthető, viszont közel azonos mértékben felelt az ipar és termékhasználat (12,5%), valamint a mezőgazdaság (12,6%) az ÜHG-kibocsátásért 2021-ben Magyarországon. A hulladék forráskategória 6,5%-os kibocsátása mellett az „elnyelő” erdő és földhasználati szektor 12,5%-kal csökkentette a CO2 levegőbe jutását.

Nagy lemaradásban a magyar gazdák: ebben a románok is előttünk járnak

Elengedhetetlenné vált az éghajlatbarát mezőgazdasági termelés, amiért komoly erőfeszítéseket kellene tenni.

A mezőgazdaság által kibocsátott ÜHG közül a dinitrogén-oxid és a metán terhelik a legjelentősebb mértékben a környezetet. A hazai N2O-kibocsátás 84,7%-a mezőgazdasági eredetű, a teljes ÜHG-kibocsátás mindössze 6,7%-át tette ki CO²-egyenértékben kifejezve. Elsősorban a talajok nitrogénműtrágyázásából ered, de a talajon hagyott szármaradványok visszaforgatása és a szervestrágyázás is forrásnak tekinthető. A metánkibocsátás főként a szavasmarhák és a juhok emésztése, valamint a szarvasmarha- és a sertéstrágya tárolása során bekövetkező „elpárolgás” következménye. Magyarország CH4-kibocsátásának 34,1%-a származik a mezőgazdaságból és a teljes ÜHG-kibocsátáson belül 5,5% arányt képviselt 2021-ben. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mezőgazdaság közvetlen CO² kibocsátása mindössze 0,4%-ot tesz ki a teljes ÜHG-kibocsátáson belül, ami főként a karbamidműtrágya használatának eredménye.

Állattartó gazdaságok lehetőségei

Fentiek felvetik az emisszióelszámolások erőforrásigényének problémáját. A nagyobb vállalatok inkább rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi és humán erőforrással, a kisebbeknek viszont olcsón hozzáférhető, egyszerű számolóeszköz szükséges. Számos ingyenes vállalati kalkulátor létezik a piacon, amelyek elsősorban szénlábnyom-kalkulátorok, és nem elég fejlettek a mezőgazdasági vállalatok CO²- és NH3-kibocsátásának megbízható nyomon követésére. A fenti kihívásokra válaszul fejlesztett SustellTM nevű alkalmazást viszont kifejezetten az állattartó gazdaságok számára tervezték.

A gazdák többsége nem veszi komolyan, pedig sokat spórolhatnak ezzel

Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.

A számtalan tanúsítási rendszeren és szabványon keresztül hitelesített SaaS platform, ISO által garantált teljes körű életciklus-elemzést (LCA) nyújt az állattartó gazdaságok és a takarmánygyártók számára. Az állattenyésztés értékláncában érdekelt felek környezeti lábnyomának meghatározásához környezeti hatások mérését és validálását, szcenáriók értékelését, továbbá a környezeti lábnyomot befolyásoló kulcsfontosságú tényezők azonosítását és javítását teszi lehetővé. Teljes körű ökoszisztéma-megközelítés jellemzi: állati takarmányok moduljában a gyártás és a szállítás környezeti hatása mellett az egyes alapanyagok termesztésének/előállításának környezeti hatásai is kifejezésre jutnak, a farm modulja pedig az élő állatok termelésén felül a trágyatárolás-menedzsmentet is figyelembe veszi.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége