Berla Attila • 2025. szeptember 10. 06:02
A Hajdú-Bihar vármegyei Tépe község határában, Debrecentől mindössze harminc kilométerre gazdálkodik Deák László, aki 300 hektár szántón és 150 hektár legelőn folytatja tevékenységét. A családi gazdaság növénytermesztésre specializálódott, és az elmúlt időszakban teljes paradigmaváltás zajlott náluk: az összes területet biogazdálkodásba vonták. A gazda gyógynövényekkel, csemegekukoricával, zöldborsóval, sütőtökkel, patisszonnal és más kultúrákkal kísérletezik annak érdekében, hogy vegyszerek és műtrágya nélkül, kizárólag szerves trágyával és komposzttal biztosítsa a tápanyag-utánpótlást. Az átállási időszak azonban komoly kihívásokkal teli.
A 2025-ös év időjárása ismét megmutatta, mennyire kiszolgáltatott a mezőgazdaság a csapadékhiánynak és a hőségnek. A gazda beszámolója szerint a búzatermés az átlag felére esett vissza: a megszokott 70 mázsa helyett idén mindössze 35 mázsát sikerült betakarítani hektáronként. Az árpa valamivel jobban teljesített, de így is 40 százalékos kieséssel kellett számolni. A kukorica esetében a helyzet még súlyosabb: a tavaszi, 70 napos aszály gyakorlatilag lenullázta a hozamot az öntözetlen területeken, míg az öntözött földeken is csak 60 százalékát hozta a várt mennyiségnek.
Most ott tartunk, hogy búzából pont fele annyi termés volt, mint az átlagos, minden gazdálkodói gondosság ellenére. Az árpából 60 százalékos mennyiséget takarítottunk be, kukoricából pedig jó esetben 20 mázsát, ami a megszokott hozam töredéke
– mutatott rá Deák László.
Az időjárási szélsőségek mellett a piac sem ad kapaszkodót a termelőknek. Logikus lenne, hogy a terméskiesés miatt magasabb árakat érjenek el a gazdák, ám a külföldi import nyomása ezt teljesen felülírta. A búza, az árpa és a kukorica ára egyaránt csökken, miközben a napraforgó hozama is 40 százalékkal maradt el az elvárttól. Így a gazdák egyszerre küzdenek a terméskieséssel és az alacsony felvásárlási árakkal, ami drasztikusan rontja a jövedelmezőséget.
A munkaerőhelyzet sem könnyíti meg a gazdálkodást. Bár a családi gazdaság három-négy alkalmazottal működik, a tapasztalt, felelősségteljes munkaerő szinte eltűnt a mezőgazdaságból. Deák László szerint ez nem a fizetés mértékén múlik, hanem a szakértelem, az odafigyelés és a felelősségvállalás hiányán.
Tapasztalt, felelősségteljes munkaerő szinte nincs. Nem a bér a probléma, hanem a szakértelem és az odafigyelés hiánya. Ezek nélkül a gépek és a föld sem működnek megfelelően
– fogalmazott a gazda.
Komoly változásra van szükség a mezőgazdaságban
A jövőt illetően Deák László úgy véli, teljes szemléletváltásra van szükség a magyar mezőgazdaságban. A hagyományos modellek már nem működnek, és nem elegendő a precíziós gazdálkodás vagy a modern technológia önmagában. Az aszály, a csökkenő talajvízszint, valamint a külföldi piac nyomása miatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre biztosítják a túlélést és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A gazda ennek jegyében fordult a biogazdálkodás felé, amelyben ugyan kisebb terméshozamra számít, viszont a termények magasabb piaci értéket képviselhetnek, főként a nyugat-európai piacokon. Azonban hangsúlyozza, hogy az öntözés kérdését nem lehet tovább halogatni, ám a bürokrácia, a birtokszerkezet széttöredezettsége és a vízhiány sok helyen ellehetetleníti ennek bevezetését.
Most nadrágszíj-összehúzás van minden fronton, költségcsökkentés és optimalizálás. Ez azonban nem előre vivő, hanem hátráltató folyamat. A sikerélmény hiánya évek óta rányomja a bélyegét a gazdálkodásra, ezért elengedhetetlen az új szemlélet, ami talán a bio és a fenntartható irányba vezet
– emelte ki Deák László.