Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? És lehetséges itthon termálvízzel vagy tisztított szennyvízzel öntözni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés eheti adásában Goda Zoltán környezetmérnökkel.
00:00 Bevezetés
01:50 Már több mint 10 méter a különbség
05:43 72 európai folyó vízállása alacsony
06:49 Szinte eltűntek a nagy csapadékot hozó ciklonok
10:10 A kevesebből jut még kevesebb
12:06 Ilyet az emberiség soha nem tapasztalt
16:24 Az élet jól alkalmazkodik, ha van rá ideje
19:16 Billenőpontok
21:38 Tényleg vissza kell állítani az Alföld korábbi állapotát?
23:40 Kellenek vízlépcsők?
26:55 Akkor még úgy tűnt, hogy végtelen vizünk van
34:47 Öntözés tisztított szennyvízzel?
39:07 Öntözés termálvízzel?
46:13 Idejétmúlt az aranykorona-érték
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
