A november 4-én elfogadott, „Európai Unió – kiállunk egymásért” című munkaprogram a Bizottság következő évre vonatkozó szakpolitikai és jogalkotási terveit foglalja össze. A dokumentum 23 új kiemelt kezdeményezést azonosít, emellett a már folyamatban lévő jogalkotási javaslatok előrehaladását és a szabályozási egyszerűsítést is fontos feladatként kezeli - írja a NAK.

Élelmiszer- és takarmánybiztonság - napirenden az Omnibus X

Az élelmiszeripar számára az egyik legközvetlenebbül releváns szabályozási fejlemény az Omnibus X csomag, amely az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén több uniós jogszabály módosítását célozza. A csomag többek között a növényvédő szerekre, az élelmiszer-higiéniára, a takarmány-adalékanyagokra és a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó uniós szabályozást érinti. Az esetleges módosítások ezért az élelmiszer-előállítók, a takarmánygyártók, valamint az élelmiszerlánc más szereplői számára is fontosak lehetnek. A vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérniük a jogalkotási folyamatot, különösen azokat a változásokat, amelyek a megfelelőségi dokumentációt, az ellenőrzési gyakorlatot vagy az üzemi eljárásokat érinthetik.

A Bizottság az uniós jogszabályok nemzeti végrehajtása során előírt, indokolatlan többletkövetelmények visszaszorítását is célul tűzte ki („gold-plating”). A kezdeményezés azt kívánja elérni, hogy a tagállamok az uniós jogszabályok nemzeti végrehajtásakor átláthatóan mutassák be az uniós előírásokon felül bevezetett követelményeket és azok vállalkozásokra gyakorolt hatását. Ez különösen azoknak a cégeknek lehet fontos, amelyek több tagállamban működnek, vagy több ország piacára szállítanak.

Ellátási láncok - a területi korlátok és a tisztességtelen gyakorlatok kezelése

A Bizottság a belső piac működését akadályozó, indokolatlan területi ellátási korlátok kezelésére is intézkedéseket tervez. Ezek a korlátozások szűkíthetik a fogyasztók választási lehetőségeit, és jelentős árkülönbségeket eredményezhetnek az egyes tagállamok között. A tervezett fellépés kiegészítené az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására irányuló intézkedéseket. A téma az élelmiszergyártók és -forgalmazók számára is lényeges, hiszen a beszállítói és értékesítési kapcsolatok, a termékek piacra jutása, valamint az eltérő nemzeti kereskedelmi feltételek közvetlenül befolyásolhatják a működést. A Bizottság célja, hogy a belső piac egységesebben működjön, és csökkenjenek az indokolatlan kereskedelmi akadályok.

A külső gazdasági kapcsolatok bővítése szintén az ellátási láncok diverzifikációját szolgálja. A Bizottság többek között Indonéziával, Indiával, Ausztráliával, a Fülöp-szigetekkel és Thaifölddel kapcsolatos szabadkereskedelmi megállapodások lezárásán, aláírásán vagy végrehajtásán kíván dolgozni. Az élelmiszeripar számára ez hosszabb távon új beszerzési és értékesítési lehetőségeket teremthet, ugyanakkor a nemzetközi beszállítói kapcsolatok kockázatainak tudatos kezelését is szükségessé teszi.

Mesterséges intelligencia az agrár-élelmiszeriparban

A Bizottság öt iparágban – az egészségügyben, a közlekedésben, az agrár-élelmiszeriparban, a fejlett gyártásban, valamint a védelem és az űripar területén – kíván intézkedéseket kidolgozni az ipari mesterséges intelligencia (AI) lehetőségeinek kiaknázására. A tervezett intézkedéscsomag célja a technológia ipari alkalmazásának ösztönzése, valamint az európai fejlesztési és beruházási kapacitások erősítése. Az élelmiszeriparban az AI többek között a gyártási folyamatok optimalizálásában, az automatizált minőségellenőrzésben, a termelési adatok elemzésében és az erőforrás-felhasználás hatékonyabb tervezésében kínál lehetőségeket. A munkaprogram azonban egyelőre nem részletezi, hogy az agrár-élelmiszeripari intézkedések milyen konkrét technológiákra vagy vállalati alkalmazásokra terjednek majd ki. A kezdeményezés ezért jelenleg elsősorban stratégiai irányt jelez, nem pedig meghatározott technológiai vagy jogszabályi követelményeket.

Vízbiztonság és klímaalkalmazkodás - a termelés alapfeltételei kerülnek előtérbe

A munkaprogram egyik kiemelt új kezdeményezése az európai vízügyi kezdeményezés (European Water Initiative), amelynek célja a vízkészletek hatékonyabb kezelése. A Bizottság a vízellátás biztonságát a lakosság, az élelmezésbiztonság és az ipar szempontjából egyaránt alapvető kérdésként kezeli. A kezdeményezés 2027 második negyedévére szerepel a tervek között. Egyelőre nem dőlt el, hogy jogalkotási vagy nem jogalkotási formában valósul-e meg. A téma az élelmiszeripar számára különösen fontos. A víz számos feldolgozási és tisztítási folyamat nélkülözhetetlen eleme, emellett a higiéniai követelmények teljesítésében is meghatározó szerepet játszik. A vízkészletek szűkössége, a vízminőség változása és az ellátás kiszámíthatatlansága ezért nemcsak a mezőgazdasági alapanyag-termelést, hanem az élelmiszer-feldolgozó üzemek működését is érintheti.

A Bizottság az idei hőhullámok és aszályok tapasztalatai alapján az agrárágazat klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítését is szükségesnek tartja. A 2027 második negyedévére tervezett európai hőhullámterv ágazatokon átívelő megközelítéssel foglalkozna a szélsőséges hőség hatásaival. Emellett klímabiztosítási szövetség létrehozását is tervezik, amely a klímakockázatokkal szembeni biztosítási védelem hiányosságaira és a kockázatkezelés javítására összpontosít. A természetvédelmi irányelvek felülvizsgálata szintén szerepel a 2027-es tervek között. A harmadik negyedévre ütemezett felülvizsgálat a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvre, valamint a Natura 2000 hálózatra is kiterjed. A Bizottság azt vizsgálja majd, hogy szükség van-e a jelenlegi jogi keret módosítására annak érdekében, hogy a természetvédelmi célok hatékonyabban és egyszerűbben teljesüljenek.

Halászat, akvakultúra és vidéki térségek

A Bizottság célzott intézkedésekkel támogatná a halászati és akvakultúra-ágazat korszerűsítését, valamint a generációváltást. A kezdeményezés a fenntartható és versenyképes európai élelmiszerrendszer kialakításához kapcsolódik. A munkaprogram emellett a vidéki térségek népességmegtartó képességét és a földterületek felhagyásának megelőzését is fontos feladatként kezeli. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkaprogramban szereplő új kezdeményezések egyelőre tervek, nem jelentenek automatikusan új vállalati kötelezettségeket. A konkrét elvárások a későbbiekben benyújtott jogalkotási javaslatokból és elfogadott jogszabályokból lesznek megismerhetők. Az élelmiszeripari szereplők számára ezért a legfontosabb feladat a folyamatok követése és a várható változásokra való időbeni felkészülés.