Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar #GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most #agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
00:00 Bevezető
1:32 Nincs olyan fejlett ország a világon, amelyik agrárország lenne
4:16 A franciák ezen biztosan megsértődnének
5:00 A fejlett országokban 1-3 százalék a #mezőgazdaság hozzájárulása
5:41 Szomália, Niger és Etiópia tekinthető igazi agrárországnak
6:31 Nem volt ez mindig így
8:25 Exponenciálisan gyorsuló pályára állt a világ
9:40 A második világháború után is domináns maradt az agrárium
10:40 A többi szektor nem törvényszerűen munkaerő-elbocsátó
11:51 Élelmiszerből nem jó nettó importőrnek lenni
15:40 Az agrár-ipari és az ipari-agrár ország terminus technicus a szocialista időket idézi
18:23 Mit hoz az egészbe a magyar agrofood szektor?
20:26 A magyar élelmiszeripar kifejezetten alacsony hozzáadott értékű tevékenységnek számít
22:18 A belső piac nem fog bűvülni, Magyarország most is nettó exportőr
23:04 Tudunk-e versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel?
25:23 1984 volt a magyar agrárium csúcs éve. Hozható-e még az a volumen vagy értéknövelésre van inkább szükség?
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
