
Kritikus pontok az őszi árpa termesztésekor: mutatjuk, mire kell figyelni
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar #GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most #agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
00:00 Bevezető
1:32 Nincs olyan fejlett ország a világon, amelyik agrárország lenne
4:16 A franciák ezen biztosan megsértődnének
5:00 A fejlett országokban 1-3 százalék a #mezőgazdaság hozzájárulása
5:41 Szomália, Niger és Etiópia tekinthető igazi agrárországnak
6:31 Nem volt ez mindig így
8:25 Exponenciálisan gyorsuló pályára állt a világ
9:40 A második világháború után is domináns maradt az agrárium
10:40 A többi szektor nem törvényszerűen munkaerő-elbocsátó
11:51 Élelmiszerből nem jó nettó importőrnek lenni
15:40 Az agrár-ipari és az ipari-agrár ország terminus technicus a szocialista időket idézi
18:23 Mit hoz az egészbe a magyar agrofood szektor?
20:26 A magyar élelmiszeripar kifejezetten alacsony hozzáadott értékű tevékenységnek számít
22:18 A belső piac nem fog bűvülni, Magyarország most is nettó exportőr
23:04 Tudunk-e versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel?
25:23 1984 volt a magyar agrárium csúcs éve. Hozható-e még az a volumen vagy értéknövelésre van inkább szükség?
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Az élelmiszeripar tavaly több mint 5800 milliárd forint árbevételt ért el, melyből 2300 milliárd forint a külpiacokon realizálódott.
A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság ellen, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
A BÁV ART felvásárolja a hagyatékból, családi örökségből származó bútorokat, órákat, ékszereket és festményeket.