
Van bőven ebből a húsból, mégsem eszik a magyarok: miért nem kell senkinek?
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése - közölte az Agrárszektorral Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. A szakember, aki 2024-ben elnyerte a Portfolio Csoport Fenntartható mezőgazdaságért díját kiemelte, a klímaváltozás kapcsán a gazdálkodásoknak mindent meg kell változtatniuk: a talajhoz való viszonyukat és újra kell gondolniuk a jelenleg termesztett növénykultúrákat is. A cég fő profilja a sertéstenyésztés, illetve sertéshizlalás, amellyel kapcsolatban Bóna Szabolcs elmondta, a sertéshúsnál azt látják, hogy annak nagy része nem marad belföldön, a jó minőségű húra ugyanis nincs Magyarországon fizetőképes kereslet.
Több videó








Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.