Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes

Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes

agrarszektor.hu
2021-ben az Európai Unióban a becslések szerint a halak, puhatestűek és rákfélék tenyésztésével foglalkozó akvakultúra ágazat mintegy 1,1 millió tonna vízi élőlényt állított elő. A termelés kétharmadát négy uniós ország adta: Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország. Azonban még az EU teljes termelése is elmaradt Norvégiától, amely egymagában is jelentősen több halat és vízi élőlényt állított elő, mint a 27 tagállam együttesen.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

2021-ben az Európai Unió tagállamai a becslések szerint 1,1 millió tonna vízi élőlényt tenyésztettek, 4,2 milliárd euró értékben. Az akvakultúra, más néven aquafarming, a halak, puhatestűek és rákfélék ellenőrzött tenyésztését jelenti - olvasható az Eurostat oldalán. A termelés 68%-át négy uniós tagállam adta: Spanyolország 276 ezer tonnával 25%-ot, Franciaország 17%-ot, Olaszország és Görögország pedig egyaránt 13-13%-ot. Az unión belüli teljes termelés is jócskán elmaradt Norvégiától, ahol 1,6 millió tonna vízi élőlényt állítottak elő 2021-ben, amelynek nagy része tenyésztett lazac volt.

Milyen fajokat termelnek az Európai Unióban?

Az EU-ban a termelés elsősorban az uszonyos halfajokra (például pisztráng, durbincs, tengeri sügér, ponty, tonhal és lazac) és a puhatestűekre (többek között kagyló, osztriga és kagyló) összpontosul, 2021-ben ezek együttes a termelés majdnem teljes tömegét adták. A pisztráng és a tengeri sügér termelési értéke az adott évben magasabb volt, mint más fajoké az EU-ban. E két halfaj egyaránt 14-14%-os részesedést képviselt az uniós vízi tenyésztés teljes értékéből 2021-ben.

Az Európai Unión belül az akvakultúra nagymértékben specializálódott. 2021-ben az EU-n belül tenyésztett mediterrán kagylóból minden 10 tonnából 7 tonnát Spanyolországban állítottak elő. Franciaország termelte az unió legtöbb csendes-óceáni kagylóját, egyben az összes tenyésztett kagyló 88%-át, és ez a tagállam az EU tenyésztett kékkagylójának fő beszállítója, akik az összes tenyésztett kagyló 45%-át szállítják. Olaszország termelte az Európai Unió tenyésztett japán szőnyegkagylójának túlnyomó többségét, 92%-át. Görögország termelte az EU tenyésztett aranyszínű aranyszínű tengeri sügérjének 69%-át, és európai tengeri sügérjének legnagyobb részét 53%-át. 2021-ben a tenyésztett atlanti kékúszójú tonhalból Máltán állították elő a legtöbbet, egészen pontosan az uniós össztermelés 72%-át, míg Írországban termelték a tenyésztett lazac 96%-át, vagyis majdnem a teljes mennyiségét. Az uniós haltermelésben az elmúlt évtizedben jelentős növekedés történt. A 2011 és 2019 közötti időszakban több európai országban is jelentős, 10% fölötti növekedést regisztráltak a haltermelés volumenében, noha voltak olyan országok is, ahol hasonlóan jelentős visszaesés történt a termelésben.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a tógazdasági haltermelés mintegy 24 ezer hektáron zajlik, és évente körülbelül 22-24 ezer tonnányi hal termelésére képes. Az akvakultúra termálvizekben történő termelést jelent, afrikai harcsát, tokot és süllőt állítanak így elő, körülbelül 4,5-5 ezer tonnányit, ami konyhakészen kerül a piacra. Erről Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője beszélt korábban az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy Európa közepén alapvetően a pontyos tógazdaságok jellemzőek. Az éghajlat ezen halfaj termelésének kedvez, ráadásul a közép-európai fogyasztók is a pontyot szokták meg, így számukra ez „a hal”. A magyarországi tógazdaságokban termelt hal mintegy 83%-a ponty, ezen kívül a csuka, a süllő és a harcsa jellemző még, valamint kismértékben az amur és a busa. Van még kárász és keszeg is, de ezek termelése elenyésző mértékűnek mondható.

EZ IS ÉRDEKELHET

2021-ben a magyarországi haltermelés 21502,93 tonnát tett ki. A ponty hazai termelése 2022-ben azonban 5%-kal, az étkezési korosztályú ponty termelése 3,3%-kal maradt el a megelőző évihez képest. Étkezési ponty esetében is a három meghatározó régió - Dél-Alföld, Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl - adja a termelés mintegy 82%-át. A halastavakban megtermelt étkezési korosztályú halmennyiség 2022-ben 1,3%-kal, míg a tenyészhalelőállítás 6,8%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?