Hatalmasat nőtt a haltermelés volumene Európában az utóbbi időszakban. 2011 és 2019 között több európai országban is jelentős, 10% fölötti növekedést regisztráltak, noha voltak olyan országok is, ahol hasonlóan jelentős visszaesés történt a termelésben - derült ki az Eurostat adatbázisából.

Európa legnagyobb haltermelője - ehhez kétség sem fér - Norvégia. Bár az ország nem tagja az Európai Uniónak, a schengeni térséghez tartozik. 2011-ben Norvégiában az akvakultúrás termelés élősúlyban megközelítette az 1,15 millió tonnát, ám a következő években komoly növekedést produkáltak, és így a haltermelésük 2019-re meghaladta az 1,45 millió tonnát is. Ez azt jelenti, hogy a termelésük 27%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Nagy-Britannia a vizsgált időszak elején még az Európai Unió tagja volt, és az akvakultúrás termelése megközelítette a 199 ezer tonnát élősúlyban. 2017-ig - kiebb-nagyobb megtorpanásokkal - folyamatosan nőtt a szigetország haltermelése, azonban a Brexit bejelenését követő évben, 2018-ban 7%-kal visszaesett a termelés, ami így már csak 185,3 ezer tonnát tett ki.

Spanyolországban az akvakultúrás termelés 2011-ben 274,2 ezer tonna volt élősúlyban. Ezt 2019-re 306,5 tonnára tornászták fel, amivel egy stabil 12%-os növekedést tudhatnak a magukénak. Ez annak fényében különösen jelentős, hogy 2013-ban egy óriási visszaesést regisztrált az Eurostat, ebben az évben csak 226,2 ezer tonna halat termeltek az országban. Ennél kevésbé fényes a helyzet Franciaországban, ahol a vizsgált időszak elején megközelítőleg 193,7 ezer tonnás volt a haltermelés, 2019-re viszont lényegében nem nőtt az akvakultúra produktivitása. Ekkor 194,3 ezer tonna halat termeltek, ami nincs 1%-os növekedés se.

Az elmúlt időszak másik nagy vesztese Olaszország volt. Az itteni haltermelés 2011-ben élősúlyban még 164,1 ezer tonnát tett ki, de a későbbi években ez egyre csökkent. Voltak kisebb megerősödések, ám ezeket mindig visszaesések követték, míg végül 2019-re 126,5 ezer tonnát tett ki a haltermelés, vagyis elmondható, hogy a vizsgált időszakban 23%-kal csökkent az olasz akvakultúrás termelés. Ezzel szemben Görögország hozta, sőt meg is haladta az uniós átlagot. 2011-ben az ország haltermelése 111,2 ezer tonnát tett ki, ami 2019-re meghaladta az 128,7 ezer tonnát is. A görög akvakultúra produktivitása megközelítőleg 16%-kal nőtt a vizsgált időszakban.

Magyarországon az akvakultúrás termelés 2011-ben élősúlyban 15,5 tonnát tett ki. A következő években kisebb visszaesés volt megfigyelhető a haltermelésben, de 2014-re a termelés visszaállt a korábbi szintre, majd onnantól kezdve folyamatosan nőtt, míg végül 2019-re elérte a 17,3 tonnát. Vagyis a vizsgált időszakban az Eurostat Magyarországon is 12%-os növekedést regisztrált az akvakultúrás haltermelésben.