JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Az elmúlt hetekben is tapasztalhattuk, hogy az időjárás idén sem kegyelmezett senkinek és semminek sem. A vöröshagyma mondhatni, hogy szerencsésebb helyzetben van, hiszen általánosságban jól tűri a szárazabb, meleg időjárást - amiből mostanában bőven kijárt. A kelés idején viszont fontos a megfelelő csapadék vagy az öntözés. Az öntözetlen területeken, ahol már korán tapasztalható volt az aszály, ott a vöröshagyma kelése igen vontatott volt, sok helyen hiányos kelés volt tapasztalható. A száraz időjárás miatt kevesebb károsító ellen kellett védekezni, leginkább csak preventív kezelések voltak. A homokos területeken okozott némi problémát a szeles időjárás, amely kissé visszább vetette a fejlődésben az állományokat. A hagyma esetében is ki kell emelni a csapadék fontosságát, bár sok helyen már megoldott az öntözése, ami azért is jó hír, mert csak az ilyen területeken várható közepes vagy annál jobb termés.
Az áremelkedés árnyékában
A tavalyi év azonos időszakához képest +31%-kal emelkedett a hazai termesztésű vöröshagyma ára, az import hagymánál jelentős, +60%-os árbéli növekedés tapasztalható, ami vélhetően a holland és nemzetközi termesztésben mutatkozó alacsony termésátlagoknak tudható be. Az idei évben egyébként a beadott területalapú támogatások alapján 1292 hektáron termesztenek vöröshagymát, amelyből 910 ha a tavaszi és 383 az őszi vetésű. 2021-ben ehhez képest 1574 hektáron termesztettek vöröshagymát, így kijelenthető, hogy bizony csökkent a hazai termőterület.
A makói hagyma nyomdokában
Mint ahogyan lapunk korábban megírta, a makói hagyma - mint eredetvédett termék, hungarikum - a szelekciónak és az erre a térségre jellemző termesztéstechnológiának, a kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti hírnevét és különlegességét. A klímaváltozás miatt azonban a makói térségben is megváltoztak az éghajlati viszonyok, amely már kevésbé kedvező az itteni nemesítésű hagyományos, konstans fajtáknak - mint például a Makói Bronz -, ezért az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a termesztése. Emellett az újabb nemesítésű vöröshagymák stressztűrő képessége és hektáronkénti termésátlaga is jóval meghaladja a hagyományos makói fajtákét, így azok termesztése ma már kevésbé jövedelmező.
- tudtuk meg a NAK-tól.
Nem könnyű a termelőknek
Általánosságban elmondható az, amely minden mezőgazdasági terméknél, hogy a megnövekedett inputanyag -és üzemanyagárak, valamint a szállítmányozási költségek megnövekedése a vöröshagymatermesztésre is hatással van. Továbbá a fent említett idei, helyenként változó időjárási sajátosságok is hatással vannak a termesztésre. Az öntözés hiánya továbbra is kulcskérdés, már most látszik a földeken az, hogy minőségben és mennyiségben is problémákat okozott az aszály számos növény esetében. Ez a hagymával sincsen másként, az öntözési problémákkal küzdő és az öntözés nélkül termesztett területeken csökkent termésátlaggal lehet számolni.