Széles körű jogosítványokat adna a kamaráknak a most készülő kamarai törvény, de egyelőre még nem tisztázott, hogy pontosan milyen közfeladatok kerülhetnének a köztestületekhez, és az sem, hogy mekkora lenne a tagdíj.

A törvénytervezet szerint a nagyobb vállalkozások esetében mindenesetre a megelőző éves korrigált nettó árbevétel, evás vállalkozásnak az eva törvény szerinti adóalap, egyéni vállalkozók esetében pedig az összevont jövedelem meghatározott ezreléke lenne a fizetendő tagdíj. A tagdíj adók módjára lesz behajtható.

A tervek szerint a kamarák széles körű országos és helyi, a gazdaság működését érintő, befolyásoló jogalkotás-előkészítési, véleményezési jogosítványokat kapnának, és az eddigieknél nagyobb súllyal esne a latba a szavuk a különféle állami pénzalapok gazdaságfejlesztési, ösztönzési, kereskedelemfejlesztési döntéseinek meghozatalakor is.

A birtokukban lévő vállalkozói adatbázist felhasználva elemzésekkel, tanulmányokkal kellene hozzájárulniuk a gazdaságfejlesztési döntések megalapozásához - vagyis részben ezzel kiválthatja a kormány a döntéseit megelőzően eddig hiányolt hatástanulmányokat.

Munkaadói, munkavállalói érdek-képviseleti ügyekbe, jogalkotásba ugyanakkor nem szólhatnának bele. Vállalkozásindítási, -engedélyezési, illetve hatósági igazoláskiállítási ügyekben - ha költséghatékonyabb a jelenlegi rendszernél - is a kamarák látnák el a feladatokat.